Merkel: A több fegyver nem megoldás
Csak a háború esélyét fokozza, ha Európa és Amerika elkezd fegyvereket szállítani Ukrajnának – ezt a német kancellár mondta Münchenben, az éves biztonságpolitikai konferencián. Angela Merkel szerint olyan békejavaslatról tárgyalnak az orosz vezetéssel, amely megőrizné Ukrajna területi egységét. Az orosz külügyminiszter szerint a szembenállást a NATO generálja a fegyverexporttal; Moszkva továbbra is tagadja, hogy pénzelné a felkelőket. A BBC szerint az oroszok idén már a legmodernebb katonai felszereléseket küldik kipróbálásra az ukrajnai lázadóknak.
A lakosság menekül a 25 ezres Debalcevéből, amely Kelet-Ukrajna vasúti csomópontja volt. Eddig itt nem voltak harcok, most viszont a települést két oldalról körülvették az oroszok és az ukránok. „Kijevből úgyis azt mondják majd, hogy a doneckiek lőtték a civileket, Doneckben meg majd az ukránokat vádolják a provokációval. Mindkét fél a másikat vádolja” – mondta egy devalcevei lakos.
A BBC helyszíni tudósítója szerint az orosz hadsereg a legmodernebb technológiáját küldi kipróbálni a lázadóknak, a páncélosoktól a légelhárító rendszerekig. Válaszul az Egyesült Államok az ukrán hadseregnek küldene modern katonai felszereléseket. A NATO pedig ötezer fős gyors reagálású hadtestet állít fel román, bolgár, lengyel és balti államokbeli katonákból, akik beavatkoznak az ukránok oldalán, ha szükséges.
A fegyverkezést az Európai Unió nem támogatja. „Értem a vita lényegét, de szerintem a problémát nem fogjuk tudni megoldani azzal, ha több fegyvert adunk az ukrán hadseregnek. A katonai megoldás nem kivitelezhető, ezért kell erőltetnünk a diplomáciai megoldást, mert ezen kívül semmi sem garantálja, hogy nem folytatódik a háború” – fogalmazott a német kancellár.
Angela Merkel és Francois Hollande csütörtökön Kijevben, majd pénteken Moszkvában tárgyalt, szombaton pedig a müncheni biztonságpolitikai konferencián egyeztetett a béketervről. Ennek az alapja a szeptemberi minszki megállapodás, de az oroszbarát lázadók ahhoz képest is foglaltak el új területeket, az orosz és ukrán vezetésnek tehát először arról kell megegyeznie, hogy hol is van a frontvonal, és mi van orosz, mi van ukrán felügyelet alatt. „Nekem a tárgyalások alapján úgy tűnik, nem látjuk a fától az erdőt. Nem részmegoldásokat és felemás kompromisszumokat kellene keresnünk, hanem átfogó megoldást. A két érintett felet, az ukrán kormányt és a Donyecki Népköztársaság képviselőit kellene asztalhoz ültetni, és akkor lehetne építeni a minszki egyezségre” – nyilatkozta az orosz külügyminiszter.
Az oroszok még mindig tagadják, hogy közük lenne a donecki lázadókhoz. A müncheni konferencián viszont sokan biztosra veszik, hogy amíg az oroszok nem hoznak létre szárazföldi folyosót Kelet-Ukrajnán keresztül a Krím félsziget és Oroszország között, addig a háború folytatódni fog.
