
Szlovénia katonákat vezényel a határ védelmére, miután a parlament felhatalmazta a hadsereget, hogy segítse a rendőröket a menekülthullám kezelésében. A katonák a horvát–szlovén határon a rendőrökkel fognak járőrözni – korlátozhatják az emberek szabad mozgását és közreműködhetnek tömegek megfékezésében. Eddig a határsávtól legfeljebb 50-100 méterre tartózkodhattak, és csak technikai segítséget nyújthattak a rendőröknek.
A horvát–szlovén határon az elmúlt két napban nyolc- illetve hatezer menekült jött át, nagyobb részük illegálisan. A ljlubljanai vezetés korábban azt mondta: naponta legfeljebb 2500 fős tömeget tudnak kezelni az itt dolgozó rendőrök. Szlovénia ezért katonákat vezényel ki a határ védelmére. Ők új jogköröket kaptak a parlamenttől: a rendőrökkel fognak járőrözni, korlátozhatják az emberek szabad mozgását és közreműködhetnek tömegek megfékezésében. A balkáni állam emellett az Európai Uniótól is azt kéri, hogy küldjön rendőröket a szlovén határra, és pénzzel is támogassa a schengeni határ védelmét.
„Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélések alapján azt mondom, hogy az EU-s országoktól a szlovén–horvát határra kért rendőri egységek ügyében pozitív válaszra számíthatunk Brüsszeltől, ahogy a jelentős pénzügyi segítség ügyében is” – fogalmazott Borut Pahor szlovén elnök.
Közben a migránsok egyik célországában, Németországban egyre többeket aggaszt, hogy a menekültáradat növekedésével a szélsőjobb is előretört – ennek egyik jele, hogy a lakosság körében folyamatosan növekszik a tüntetéseket szervező, immár egy éves iszlámellenes mozgalom, a Pegida népszerűsége. „Szerintem a Pegida a demokráciára a legnagyobb veszélyt jelentő társadalmi mozgalom. Ez az ország történetének legnagyobb rasszista mozgósítása. A Pegida a jelenlegi események motorja, de tünete is egyben. Ezért figyelmeztető jelnek tekintjük, mely megmutatja, milyen brutális társadalmi körülmények között élünk” – fogalmazott Peter Ullrich, a társadalmi mozgalmak vezető kutatója.
Az internetes gyűlöletkeltésre a Bild című bulvárlap nyilvános megszégyenítéssel reagált: összegyűjtötte az idegenellenes hozzászólásokat a közösségi oldalakról, és névvel együtt publikálta azokat a keddi számában. „Azokat, akik ilyen formában keltenek gyűlöletet, ki kell rekeszteni, de mindenekelőtt megnevezni. És az emberek ezt nem titokban csinálják, hanem az internet viszonylagos anonimitásában, de fotóval és teljes névvel. Mi pedig ki akarunk állni ez ellen. Megálljt kell parancsolnunk. A szólásszabadságnak nagyon világos határai vannak: konkrétan ott, ahol átcsap gyűlöletkeltésbe, mi pedig nem akarjuk hagyni, hogy ez így menjen tovább” – hangsúlyozta Kai Diekmann, a Bild főszerkesztője.
A következő két évben a 776 menekültet befogadó Lettországban a politikusok rendhagyó módon népszerűsítik az integrációs törekvéseket: a parlamenti képviselők barátságos futballmeccset játszottak az országba érkezett menedékkérőkkel. „Mi csak focizni akarunk, és felhívni a figyelmet erre a helyzetre. A menekültproblémát meg kell oldani. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, nem mondhatjuk, hogy nincs ilyen probléma. Meg akarjuk mutatni, hogy létezik ez az ügy, és gondolkodnunk kell róla” – mondta Artis Rasmanis lett parlamenti képviselő.
A mérkőzést végül a politikusok csapata nyerte, 5–4 arányban.