Jobboldali előretörés várható Svájcban
Az exit poll adatok szerint beigazolódott az elemzői várakozás, a menekültválság miatt jelentősen erősödött a jobboldal a svájci választáson. A parlament összetétele ennek ellenére valószínűleg nem sokban befolyásolja a kormányzást. A héttagú, kormányként működő szövetségi tanács ugyanis konszenzussal kormányoz, a nagyobb kérdésekben népszavazást írnak ki.
Húsz éve nem volt ennyire egy témára kiélezve a parlamenti választás Svájcban. A migránskérdés lett az első számú kampánytéma, a győzelemre a jobboldali, bevándorlásellenes Svájci Néppártot tartják legesélyesebbnek. A párt a plakátjain maszkos fenyegető alakként ábrázolja a bevándorlókat.
„Manapság Svájcba évente 80-100 ezer új lakos érkezik, az előrejelzések hangsúlyozzák, hogy 2025 és 2030 között már 10 millió lakosunk lesz, és ez szerintem sokakat aggaszt. Nem a bevándorlásra mondok nemet, ez az egész a szabályozásról és az ellenőrzésről szól. Ami az emberiességi részét illeti, nyilvánvaló, hogy vannak, akik megérdemlik, hogy idejöjjenek, és nekünk be kell fogadni őket, legalábbis ideiglenesen, de akárkit nem szabad beengedni” – mondta Jean-Francois Rime, a párt egyik vezető politikusa.
A 8,1 milliós lakosság körülbelül egynegyede külföldi. A svájciak alapvetően nem idegenellenesek, és segíteni akarják a háborús övezetekből érkezőket, saját lakosságuk érdekei azonban első helyre kerülnek.
„Egyetértek azzal, hogy befogadjunk olyanokat, akik nagyon rossz helyzetben vannak, amikor életről és halálról van szó, de olyanokat ne, akik csak a juttatások miatt jönnek. Az időseknek, akiknek kevés itt a nyugdíjuk, senki sem segít. Ha tényleg nagyon kevés pénzt kapnak, jár nekik valami szociális ellátás, de azok, akik csak idejönnek, mindent megkapnak, házat, pénzt, még munkát is keresnek nekik” – nyilatkozta az egyik szavazó.
A bevándorlási téma nemcsak egy pártnak hozhat szavazatot: a harmadik legnépszerűbb, szintén jobboldali Svájci Liberális Párt is profitálhat belőle.
„Kétfajta félelem van: az egyik gazdasági jellegű, a másik a bevándorlással kapcsolatos. A liberálisok a gazdasági félelmek miatt nyerhetnek szavazatot, a Svájci Néppárt pedig inkább a bevándorlási és menedékkérelmi témák miatt” – állítja Pascal Sciarini politikai elemző.
Mindezek ellenére nem vártak túl magas részvételi arányt, hiszen a törvényhozás a saját soraiból választja a héttagú kormányt, ebben pedig 1959 óta minden nagyobb párt képviselteti magát. A testület konszenzussal kormányoz, a nagyobb horderejű dolgokról pedig népszavazáson döntenek.
