Sok mindenben nem értettek egyet a nemrég véget érő G7-csúcstalálkozó résztvevői, de abban igen, hogy nem tenne jót a világgazdaságnak, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból. A legfejlettebb ipari országok vezetői a találkozó zárónyilatkozatába is belefoglalták, hogy ez a lépés megfordíthatja a globális kereskedelem, a befektetések és a munkahelyek számának növekedési folyamatát.
David Cameron brit kormányfő kiemelte: ha a britek az EU ellen voksolnak a júniusi népszavazáson, azzal a fontos kereskedelmi egyezmények megkötését is megakadályozzák. „Ha az EU-n kívül lennénk, sokkal nehezebb lenne bármi ilyesmit elérni, bármit, ami ekkora léptékű, ennyire átfogó” – hangoztatta a brit miniszterelnök.
Nem csak a miniszterelnök és a szigetország lakosságának egy része látja így: az anyaországtól csaknem 2000 kilométerre, a brit fennhatóság alá tartozó Gibraltáron a helyiek a gazdaságukat és a függetlenségüket is féltik. „Ha Gibraltár és Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, akkor a határ átjárhatósága és maga az a kérdés is, hogy zárva vagy nyitva lesz, Madrid kegyelmére lesz bízva, ennek pedig komoly gazdasági következményei lennének ránk nézve” – állítja Joseph Garcia.
A 32 ezer gibraltári lakos jelentős része Spanyolországban dolgozik, és naponta átkel a határon. Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő területet az angolok még a XVIII. század elején foglalták el. A spanyol–gibraltári határt Franco katonai diktatúrája lezárta 1969-ben, és csak 1985-ben nyílt meg újra, amikor Spanyolország az EU elődjéhez való csatlakozás miatt rendezte viszonyát a brit területtel.
