Győzelemként ünnepelték Fülöp-szigeteki aktivisták Manilában a hágai Állandó Választottbíróság döntését a dél-kínai-tengeri vitában.
„Csak fel kell szólítanunk Kínát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. Kína soha nem félemlíthet meg bennünket. Hajózni és halászni fogunk a vizeinken. Nem állíthatnak meg bennünket. Ez mindannyiunk számára győzelem” – mondta Joy Ban-eg, az „Ez a miénk” nevű szervezet szóvivője.
A testület kimondta, a Fülöp-szigetek partvonalától 370 kilométeres körzetbe eső Paracel-szigetekhez és Spratly-szigetcsoporthoz nincs joga Kínának, nem tartozik az ázsiai ország gazdasági övezetébe, így nem tarthat igényt az ott található nyersanyagok kitermelésére. Kína emellett nemzetközi jogot sért azzal, hogy a Fülöp-szigetekhez közeli zátonyokon terjeszkedik, ráadásul visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz, valamint vitatott területen halászik zátonyok, homokpadok körül.
Azt, hogy térség országainak meddig terjed a gazdasági érdekeltségük a Dél-kínai-tengeren, nemzetközi szerződés is rögzíti. Peking azonban elutasítja határozatot, szerinte a hágai bíróság nem illetékes tengeri területi vitában. Kína közölte, kész megvédeni érdekeit, ezt a napokban kezdett nagyszabású hadgyakorlattal is kifejezte.
„A választottbíróság a kezdetektől fogva illegálisan jött létre a Fülöp-szigeteki állításokra alapozva. Létezése nem legitim, így az általa hozott döntések is feleslegesek és érvénytelenek” – jelentette ki Lu Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Viszont a térség egyik szakértője meghatározó lépésnek nevezte a kötelező érvényű hágai döntést, amely kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a Dél-kínai-tengeren lévő területekhez.
„Ez óriási jelentőségű döntés. Nem teljes meglepetés, de óriási lépés a tekintetben, hogy egy nemzetközi bíróság mondta ki: törvénytelen a kilencpontos vonal. Ez nagyon fontos abból a szempontból is, hogy Pekinget rávegye a széles körben elfogadott normák betartására” – hangsúlyozta Jonathan London, a Leiden Egyetem professzora, Dél-kínai-tenger-szakértő.
A Kínai Köztársaság kormánya a második világháború után kötött egyezményekre hivatkozva követelte vissza a japán megszállás alá került területeket. Arra hivatkozott, hogy ősidők óta Kína területét képezte, és ő is fedezte fel. A Fülöp-szigetek az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozva fordult bírósághoz, ezt a szerződést mindkét ország elismeri.
