Miért nem Macronunk, hanem Orbánunk van? – címmel közölt jegyzetet kedden a Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap. A cikk szerint a közép-európai lakosság optimistábban látja az Európai Unió jövőjét, mint a franciák, mégis inkább a populista és nacionalista politikusok lesznek egyre népszerűbbek. Az elemzés szerint a közép-európai politikusok többnyire csak félelemkeltéssel szolgálnak, igazi pozitív alternatíva helyett. Az új liberális politikusokat pedig sokkal szigorúbban ítélik meg, mint a populistákat, akiknek híveik sok mindent megbocsátanak.
Az oroszországi viszonyokhoz hasonlítja a jelenlegi Magyarországot a CEU egyik professzora – olvasható a New York Timesban. A Közép-európai Egyetemet érintő magyar törvényről szóló beszámolóban megszólaltatnak egy olyan történészt, aki Moszkva után érkezett Budapestre, és a magyarországi légkör most olyan elnyomó hangulatú, mint amilyennel Oroszországban találkozott. A lapnak szintén nyilatkozó rektor pedig azt mondja: Európában van egyfajta „aki nincs velünk, ellenünk van” jelszóval működő politika, és ez jellemző Magyarországra is. Hozzátette: a CEU ügye jelképezi azt a fajta sérelmet is, amit a kormány egyes döntései nyomán szenvednek el bizonyos szektorok.
Az esélyesebbnek tartott francia elnökjelölt lehet az orosz hackerek következő célpontja – írja a BBC. A brit közszolgálati csatorna internetes oldalán az áll: biztonsági szakértők szerint Emmanuel Macron kampányát több eszközzel is megpróbálták megtámadni, mégpedig valószínűleg ugyanaz a hackercsoport, akik az amerikai elnökválasztási kampányba akartak beleszólni. A szakértők szerint Macron kampánycsapatának e-mail-címeit, jelszavait és más bizalmas adatait próbálták megszerezni. Oroszország cáfolta, hogy részt venne bármilyen támadásban Macron ellen.
