A Pirani-öböl Horvátország és Szlovénia határán fekszik. A két ország Jugoszlávia 1991-es felbomlása óta vitázik, hogy kié a környék. A szárazföldön egy folyó a határ, a tengerről viszont 26 éve nem tudnak megállapodni.
„A bíróság abból indult ki, hogy a felek a szárazföldi határban egyetértettek, mi pedig ezt hosszabbítottuk meg egy egyenes vonallal és ez lenne Horvátország és Szlovénia tengeri határa” – mondta az ügyben eljáró Gilbert Goillaume bíró.
A bíróság döntése értelmében az öböl négyötöde a szlovénekhez kerül, a horvátok csak egy keskeny sávot kapnának. A zágrábi vezetés ezért nem fogadja el az ítéletet, még úgy sem, hogy az uniós csatlakozásuk feltétele volt a szlovén alku.
„A mai döntés ellentétes a horvát kormány álláspontjával, ráadásul a döntés egyáltalán semmire nem kötelezi Horvátországot. Az eljárást a horvát parlament 2015 óta befejezettnek tekinti, és ami azóta folyik, az csak botrányos hangulatkeltés” – közölte a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic.
Szlovéniának azért fontos az öböl, mert nekik van a legkisebb partszakaszuk az Adrián, sőt, az egész Földközi-tengeren: alig 40 kilométer. A kijárat turisztikai, természetvédelmi és kereskedelmi szempontból is fontos.
„Nyilván számíthatunk komplikációkra, hiszen Horvátország már közölte, hogy nem tartják tiszteletben a döntést, pedig kötelességük lenne, aláírták a szerződést” – mondta a szlovén főügyész, Alain Pellet.
A gyakorlatban a döntés nem hoz változást, Szlovénia eddig is használhatta a horvát felségvizeket kereskedelmi hajózáshoz. Az EU elsődleges célja viszont a balkáni országok közötti határvita feloldása lett volna, hiszen adott esetben ez háborús ok lehet.
