A korábbi félelmekkel szemben egyelőre stabilnak tűnik a menekültügyi együttműködés Törökországgal, aminek célja, hogy az oda érkezett, főleg szír menekültek Törökországban maradjanak. Az EU (miközben nagyrészt hallgat az egyre diktatórikusabbá váló Erdogan-féle rezsim jogsértéseiről) ezzel a céllal támogatja a menekültek törökországi oktatását, lakhatását. A segélyprogram egyik újabb állomása az úgynevezett ESSN (Emergency Social Safety Net) kártyák kiosztása. Ezekre minden hónapban 100 lírát (körülbelül 8000 forint) töltenek, amit alapvető élelmiszerekre költhetnek el. A kártyák igényléséért november óta lehetett regisztrálni, az EU segélyszervezete a napokban jelentette be, hogy már félmillió ESSN-kártyát osztottak ki.
„Félmillió embert elérni hat hónap alatt óriási teljesítmény. A hagyományos segélyezés sokkal tovább tart, drágább és sokszor nem fedezi azt, amire valójában szüksége van az embereknek: egy alapszintű jövedelemre, ami fedezi az alapvető szükségleteket” – mondta Christon Stylianides, az Európai Bizottság tagja. Elmondása szerint ebben nagy segítséget jelentett, hogy együtt tudtak működni humanitárius szervezetekkel, elsősorban az ENSZ élelmezési programjával, valamint a török kormánnyal.
Brüsszel nem akar egymillió migránst betelepíteni
A segélyprogrammal kapcsolatos bejelentéssel egy időben beszélt az EU menekültpolitikájáról Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is. A Népszava többek között arról kérdezte, igaz-e, hogy az EB Soros György tervét végrehajtva évente egymillió migránst telepítene be az EU-ba (ahogy azt a magyar kormány számtalanszor állította). „Az állítás annyira nevetséges, hogy szinte kínos reagálni rá” – válaszolta.
„De mivel egész Magyarországon elterjedt, az Európai Bizottságnak nincs más választása, mint a tények egyenes rögzítése. Brüsszel nem hajtja végre Soros úr vagy mások úgynevezett terveit.” Mint mondta, az EU nem kéri, hogy évente egymillió bevándorlót hozzanak be Európába, és az elmúlt két évben a határőrizet megerősítésén dolgoztak, és azon, hogy és visszaküldjék azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra. „Az illegális bevándorlás és az embercsempészet ördögi üzleti modelljének a megszüntetésén munkálkodunk, és kezeljük a migrációs nyomás kiváltó okait” – tette hozzá.
Észak-Afrikával hasonló együttműködés
A mostani ESSN kártyaprogram célja, hogy egymillió embert érjenek el, ami a szervezők szerint az eddigi tempó alapján nem lehetetlen. A segélyprogram összefügg azzal a stratégiával, amelyet áprilisban fogadott el az EU diplomáciai szerve, az EEAS és a külügyminiszterek tanácsa. Ennek a tervnek a lényege, hogy az illegális migráció gyökerét, a közel-keleti országokban levő menekülteket sújtó nyomort enyhítse, az, hogy támogassák a menekültek integrációját a Szíriával szomszédos országokban, elsősorban Törökországban. Valódi célja, kimondva-kimondatlanul az, hogy a menekültek ezekben az országokban maradjanak, ne próbáljanak embercsempészek segítségével Európába jutni.
A Közel-Kelet felől érkező migránsok legnagyobb csoportját a szíriai menekültek alkotják, akik nagyrészt a szomszédos országokba kerültek menekülttáborokba. Közülük 2015–16-ban csak körülbelül egymillióan indultak el Európa felé, de ez az összes menekült csak egy kis része. Törökországban, Libanonban és Jordániában még mintegy 5 millióan lehetnek.
A tavasszal elfogadott terv lényege röviden az, hogy az Európán kívüli országokkal gazdasági és humanitárius együttműködést alakítsanak ki, hogy válságrégiókból (Szíria, Irak, fekete-afrikai országok) érkezők itt megálljanak, emellett segítséget nyújtanak azoknak, akik visszatérnének hazájukba. Törökország, Libanon és Jordánia mellett az EU észak-afrikai országokkal is partnerséget kötött annak érdekében, hogy enyhüljön a migráció a közép-mediterrán útvonalon. Ennek része az országok számára nyújtott fejlesztési támogatás, hogy munkahelyet biztosítsanak az ott élőknek és a szociális ellátórendszer támogatása.
