Benes-dekrétumok: uniós bírósághoz fordulhatunk

Az új szlovák elnöktől várja a Fidesz európai parlamenti képviselője, hogy kezdeményezze a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését. Bagó Zoltán azt mondta: ha Szlovákia továbbra sem lép, Magyarország az Európai Unió bíróságához fordul. A politikus Komáromban beszélt erről a kitelepített felvidéki magyarok emléknapján.

  • 2014. április 12., szombat 19:20
Vágólapra másolva!

Komárom polgármestere Áder János köztársasági elnök szavait idézte a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján.

– Közép-Európa sokszor tapasztalhatta, hogy mit jelent, ha távoli hatalmak dönthetnek sorsáról. Olyanok, akiknek térkép e táj. Megtapasztalhatta, hogy milyen, amikor a győztesek kíméletlensége, a nyers hatalmi érdek dönt milliók sorsáról. Akár úgy, hogy határokat dobtak át felettük, akár úgy, hogy őket dobták át határokon – mondta Molnár Attila.

A második világháború után a csehszlovák vezetés a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a németekkel és a magyarokkal szemben. A kisebbségek jogainak korlátozása a Benes-dekrétumokkal kezdődött, és a vagonírozásokkal végződött. Az első szerelvény 1947. április 12-én indult el kitelepített felvidéki magyarokkal.

– Szomorúan éltük meg, nem akartunk mi onnét eljönni Szlovákiából, és kényszerített, be lettünk vagonírozva – idézte fel az emlékeit Árpa Lajos kitelepített.


A Fidesz európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra: bár a Benes-dekrétumok nem egyeztethetők össze az Európai Unió alapértékeivel, a szlovák parlament 2007-ben megerősítette azok sérthetetlenségét.

– Most, hogy az elnökválasztás ilyen nagyarányú győzelmet hozott egy másik jelöltnek, úgy gondolom, hogy néhány hónapon belül a szlovák politikai elitnek nyilatkozni kell arról, hogy továbbra is permanens uniós jogsértésben marad, vagy pedig igenis egyoldalú lépéssel ezt a kérdést megpróbálja kezelni – jelentette ki Bagó Zoltán, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Az egykori Csehszlovákiát 120 ezer magyar kényszerült elhagyni a második világháború után.