Orosz tankok vonulnak el az Ukrajnával határos Rosztov régióból Oroszországban. Vlagyimir Putyin még hétfőn közölte, hogy befejeződtek a tavaszi gyakorlatok, ezért a katonákat visszavezénylik állandó körleteikbe. Moszkva szerint a csapatok már szedik fel a sátrakat, és megkezdték az elvonulást – a Reuters megerősítette, hogy a harckocsik elhagyták addigi állásaikat.
A NATO és Washington ezzel szemben azt állította hétfőn, hogy nem látja jelét a csapatkivonásnak. Az észak-atlanti szövetség szerint Moszkva továbbra is destabilizálja a térséget, ezért az észak-atlanti szövetségnek új védelmi terveket kell kidolgoznia.
„Úgy gondolom, hogy a walesi NATO-csúcson el kell fogadni egy készenléti akciótervet. Figyelembe kell vennünk a drámaian megváltozott biztonsági helyzetet Európában. Meg kell fontolnunk, hogy frissítsük a meglévő védelmi terveket, újakat dolgozzunk ki és megfelelő mértékű csapattelepítéseket hajtsunk végre” – mondta el Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
A főtitkár többször utalt arra is, hogy a térségbeli tagországoknak növelniük kell a hadiipari kiadásokat. Szakértők szerint ez főleg az amerikai hadiiparnak jönne jól. Míg Magyarország ódzkodik ettől, Románia azonnal engedett a nyomásnak: Bukarest 2017-ig megduplázza hadi kiadásait – a GDP két százalékát költik majd erre a célra.
„Az 1,1 százalék katasztrofális hatással van a román hadsereg teljesítőképességére. Ma egy költségvetés-kiegészítéssel elértük a GDP 1,5 százalékát. Biztos vagyok benne, hogy minden parlamenti párt egyetért majd a döntéssel és támogatni fogja a kiegészítést” – mondta el Victor Ponta miniszterelnök.
Az ukrán válságra hivatkozva a NATO áprilisban hajókat telepített a Földközi-tenger keleti térségébe, valamint 600 katonát küldött az Oroszországgal szomszédos államokba, így Lengyelországba és a Baltikumba is. Moszkva ezt fenyegetésként éli meg: az orosz vezérkari főnök egyenesen aggasztónak nevezte az aktivitás fokozódását. Úgy véli, a NATO erődemonstrációja nem járul hozzá Európa biztonságához.
