„A svéd kormány el fogja ismerni a palesztin államot” – október negyedikén tette ezt a kijelentést Margot Wallström svéd külügyminiszter. Világszerte több mint 130 ország ismerte már el a palesztin államiságot. Az Európai Unió 28 tagállama közül azonban csak hét – köztük Magyarország, jóval az uniós csatlakozás előtt. Az unió régi tagjai közül Svédország lenne az első, amely megteszi ezt.
A skandináv államot a britek követhetik. A londoni parlament nagy többséggel a palesztin államiság elismerésére szólította fel a kormányt. A többórás vita utáni szavazáson az alsóházi képviselők közül 274-en támogatták az előterjesztést, 12-en szavaztak az indítvány elfogadása ellen.
„Úgy hiszem, hogy Izrael féktelen reakciója annak lehetőségére, hogy a ház elfogadja a határozatot, a bizonyíték arra, hogy a határozat változásokat hozhat. Meglátásom szerint az egyetlen dolog, amit az izraeli kormány Bibi Netanjáhú uralma alatt megért, az a nyomásgyakorlás, amit ez a ház ma este meg fog tenni, és további nyomást gyakorol majd az izraeli kormányra. Ezért félnek annyira ettől a határozattól” – közölte Jack Straw munkáspárti képviselő, korábbi külügyminiszter.
Egy másik volt külügyminiszter, Sir Malcolm Rifkind viszont azzal érvelt, hogy nem szokás államként elismerni olyan államalakulatot, amelynek alapvető funkciói hiányoznak. „Egy állam elismerése csak akkor történhet meg, ha a kérdéses terület megfelel az államiság alapvető követelményeinek. És nem a palesztinok hibájából, de ez jelen esetben nem áll fenn, és nekem úgy tűnik, hogy ez a határozat még korai. Nemcsak azért, mert a palesztin állam határai ismeretlenek, de nincsen olyan palesztin kormány sem, amelynek lenne bármiféle hatása a kül- vagy védelmi politikára, vagy olyan hadsereg, amely meg tudná védeni az állam területét. Ez nem kritika, ez csak tényszerű leírása annak, hogy mik lennének a feltételek” – mondta a konzervatív képviselő.
Az elfogadott javaslat nem bír törvényerővel, és nem kötelezi a kormányt a palesztin államisággal kapcsolatos politikája módosítására. Az indítvány is azt mondja ki, hogy a parlamenti aktus fő célja az izraeli–palesztin viszony kétállami alapú rendezésének elősegítése.
Az izraeli külügy-minisztérium ennek ellenére azonnal elítélte a brit parlament döntését. Szerintük a palesztin állam elismerése olyan hamis üzenetet jelenthet a palesztinoknak, hogy nem kell figyelembe venniük a mindkét felet kötelező vállalásokat. A döntés szerintük kárt okozhat mindkét oldalnak, mert rontja a béke megteremtésének esélyeit. Hasonlóan vélekedik az izraeli lakosság is. „Úgy vélem, hogy a brit parlament döntése túl korai, és beláthatatlan következményei lehetnek. Ez nem olyan dolog, amit olyan idegen kormányok dönthetnek el, amelyek nem vesznek részt ebben a konfliktusban” – mondta egy jeruzsálemi lakos.
A Hír Televízió által megkérdezett szakértő szerint az a legfőbb kérdés, hogy Palesztina elismerése milyen válaszlépésre ösztönözheti a zsidó államot. „Az érezhető, hogy az egész nyugat-európai társadalom meglehetősen ferde szemmel néz a mostani eseményekre, tehát érezhető elmozdulás. A kérdés az, hogy Izraelt ez mire fogja majd sarkallni, hiszen láttuk, hogy pontosan ellentétes hatásokat váltott ez ki az elmúlt hetekben is: folytatódott a telepek kiterjesztése, ebben nem akar kompromisszumot kötni Izrael” – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
A Palesztinai Felszabadítási Szervezet üdvözölte a brit parlament határozatát, és felszólította a londoni kormányt, hogy emelje kormányzati szintre, és ismerje el a palesztin államot.
