Tíz éve mondta Orbán Viktor, hogy a demokrácia nem szükségszerűen liberális
Ma kereken tíz éve hangzott el Orbán Viktor előadása a XXV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban („Tusványos”), amelyet azóta „illiberális beszédként” szokás emlegetni, és máig viták kereszttüzében áll.
A magyar kormányfő ellenfelei és kritikusai általában úgy értelmezik Orbán akkor elhangzott szavait, hogy a miniszterelnök ott ismerte be: autokráciát épít Magyarországon.
Mindezt arra hivatkozva tették, hogy korábban egy újságíró az autokráciát és az illiberális államot szinonimaként használta, amely gyakorlatot többen átvettek tőle. De mit mondott pontosan Orbán Viktor?
A kormányfő 2014. július 26-n úgy fogalmazott: „ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis
a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé,
hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.”
A beszédben a magyar kormányfő arra is kitért, milyen jövőt képzel el Magyarország számára:
„A dolog úgy fest, hogyha innen tekintünk a körülöttünk zajló eseményekre, akkor kiindulópontként azt szoktuk választani, hogy az államszerveződéseknek eddig ismertük három formáját: a nemzetállamot, a liberális államot és aztán a jóléti államot. És a kérdés az, hogy most mi következik?
A magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely – mint az előbb említettem – vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, karakterét tekintve nem liberális természetű.”
A beszéd után támadások özöne zúdult Orbán Viktorra, emlékezetes, hogy egy Angela Merkellel megejtett találkozón is polémia alakult ki a két kormányfő között. Az akkori német kancellár azzal érvelt, hogy pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak liberális gyökerei is vannak. Majd hozzátette: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben „nem tudok mit kezdeni”.
Orbán Viktor viszont aláhúzta:
Mi úgy gondoljuk, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális. És ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek. Amit nem adhatunk meg neki”.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatják.
