Trump-Putyin titkos alku Alaszkában: Ukrajna kincsei orosz kézbe kerülnek?
Pénteken Alaszkában dől el Ukrajna és Európa sorsa. Trump és Putyin találkozóján ukrán területek átadása és területcserék is az asztalon vannak! A kelet-ukrajnai frontvonal kincsei, mesés vagyonok és stratégiai pontok a tét, és Oroszország már most a markában tart néhányat. De mire fáj még a Kreml foga, és mit veszíthet Ukrajna?
Külön kérdés a Krím, amelyet Oroszország már 2014 óta ténylegesen teljes területében ellenőrzése alatt tart, de Donald Trump amerikai elnök és Putyin tárgyalásain minden bizonnyal a "békecsomag" része lesz, hogy nemzetközileg is elismertté válik-e a félsziget elszakítása Ukrajnától. - írja a VILÁGGAZDASÁG.
A négy jórészt, de nem egészében elfoglalt terület: Luhanszk, Doneck, Zaporizzsja, Herszon
A lenti térképen rápillantásra is látszik, hogy a frontvonal négy keleti területének már a részleges elfoglalásával Oroszország egy folyosót alakított ki törzsterületei és a Krím között: aligha valószínű, hogy ezt valamilyen életbevágóan fontos kényszerítő körülmény felmerülése nélkül maguktól feladnák az oroszok.
A négy terület közül egyedül Luhanszk az, amelyet szinte teljes egészében elfoglaltak az oroszok. Itt a szomszédos Harkivi terület egy részét is ellenőrzés alatt tartják. Ezek a részek "adják magukat", ha a a felek területcserét is tartalmazó megegyezésre törekednek, ahogy az ukránok által az oroszországi Kurszk régiójában még ellenőrzött, sokkal kisebb sáv is, ha még meglesz akkor.
Luhanszk: nehézipar, vas, acél, gépek, vegyipar és mezőgazdaság
Itt, északon már csak kisebb, elszigetelt falusi területek vannak ukrán ellenőrzés alatt, például a Szeverodonecktől északra fekvő települések.
A terület mezőgazdasági szempontból is értékes, ugyanakkor hagyományos ipari központ, bányászattal és fémfeldolgozó iparral, és mindezt még értékesebbé teszi, ha véget ér a háború. A térség gazdaságának alapját hosszú ideje a szénkitermelés képezte, mivel itt gazdag szénlelőhelyek találhatók, de vasércet és más ásványkincseket is bányásztak. Az iparon belül a nehézipar dominál: a kohászat, a vas- és acélgyártás és a gépipar. Luhanszk nagy ipari központ, acélművekkel, gépgyárakkal és nehézgépeket és ipari berendezéseket előállító üzemekkel, de a régiónak vegyipara és egyéb nehézipara is van.
Doneck: szintén nehézipari központ
A szénbányászat, az acél- és a gépgyártás a részben elfoglalt Donecki területre is jellemző. Itt még mindig sok minden van, amit erősen fájna feladni Kijevnek, Moszkvának viszont örömére szolgálna a megszerzése. Kramatorszk, Szlovjanszk, Kosztyantinyivka ipari városok, ahol működnek még vas-, acél- zink és gépipari üzemek, amelyek Ukrajna gazdaságában stratégiai szerepet töltenek be.
A még ukrán kézen lévő rész "ideiglenes" közigazgatási központja Kramatorszk, hiszen a 2022-ben még csaknem egymilliós Donecket – ahol még a város alatt is szénbányák vannak – az oroszok tartják ellenőrzésük alatt. Kramatorszk helyzete is törékeny, közel a frontvonal. Kosztyantinyivka és a szintén szénbányászati központ Dobropillia közelében az oroszok pont az alaszkai csúcs előtti napokban jelentősen tovább nyomultak északi irányban.
Különösen a városok környékén, mint Kramatorszk és Szlovjanszk, és még északabbra vannak még ukrán kézen lévő bányák, jellemzően szénbányák. A háború miatt azonban a bányák termelése jelentősen visszaesett vagy szünetel.
Zaporizzsja: nehézipar, energia – hatalmas erőművek álltak le
A zaporizzsjai régióban nem olyan kiemelkedő jelentőségű a bányászat, mint az északabbra fekvő részben-egészében megszállt területeken, de azért itt is vannak főleg vasérc- és szénbányák. Az ipar inkább a nyersanyagok feldolgozására és a nehéziparra épül.
A városokban, például Zaporizzsja városában, nagy acélművek, gépgyárak és vegyipari üzemek találhatók, és hajógyártása is van. A terület fontos szerepet játszik Ukrajna acél- és gépipari termelésében. Raporizzsja városban van a nagy jelentőségű Zaporizssztal vas- és acélmű és a ZAZ autógyár. A Zaporizzsjai terület északi és középső részei még ukrán kézben van, beleértve Zaporizzsja városát és a Dnyeper bal partját. A megye nagy része, közel 70 százaléka azonban, főleg délen és keleten, már orosz ellenőrzés alatt ál, és itt több jelentős ipari létesítmény, erőmű és mezőgazdasági terület található.
A térség energiainfrastruktúrája jórészt elpusztult, de részben még mindig működik. Ukrán kézben maradt a hatalmas dnyeprovszkai vízerőmű, de miután tavaly orosz rakétatámadások érték, gyakorlatilag nem működik és a helyreállítása évekbe telik. Európa legnagyobb nukleráris erőműve, az Enerhodar városánál negyven éve üzembe helyezett zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállás alatt áll, és az ágyúzások és áramellátási problémák miatt reaktorait leállították. A vízerőmű és az atomerőmű béke hiányában kihasználatlan vagyon.
Herszon: Ukrajna ostromlott déli kapuja
A jórészt megszállt Herszon megyét Ukrajna déli kapujaként emlegetik, kiemelt a szerepe a mezőgazdaságban és a logisztikában. Nagy kiterjedésű termőföldjei vannak, gabona, zöldség- és gyümölcstermesztéssel - élelmiszeriparral, vízgazdálkodással és halászattal kiegészülve – fontos logisztikai, kikötői infrastruktúrája a Dnyeper mentén, amely kapcsolódik a Fekete-tengerhez.
A termelt növények: búza, árpa, kukorica, napraforgó, rizs, paradicsom, dinnye és más zöldségfélék. A tenyésztett állatok: főként szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfi. A terület bővelkedik zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban, napraforgóolaj-gyártásban, hús- és tejfeldolgozó üzemekben. Mindehhez kiterjedt öntözőrendszerek kellenek, amelyek kulcsszerepet játszanak a terméshozamban és a háborús viszonyok nem használnak a fenntartásukhoz. A kahovkai vízerőmű két éve történt felrobbantása – amellyel a háborús felek egymást vádolták komoly károkat okozott és többszázezer hektár termőföldvált így terméketlenné.
Az oroszok a Dnyeper folyó bal, az ukránok a jobb partját tartják ellenőrizve, az összetűzések rendszeresek, és mindkét fél gazdasági értelemben is sokat veszítene, ha a területeit a másiknak kellene átadnia. Herszon város maga csak fél évig volt orosz megszállás alatt, 2022. novemberéig, de e a frontvonal közelsége miatt egyáltalán nem számít biztonságos helynek. Jelenleg mintegy hatvanezren lakják, negyedannyian, mint a háború előtt.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
