NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
undefined

Irán a belső elégedetlenség és a külső nyomás harapófogójában

Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője és Robert C. Castel a Magyar Nemzet főmunkatársa, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a HírTV Láncreakció című műsorában elemezték az iráni rezsim előtt álló egzisztenciális fenyegetéseket, a belső társadalmi feszültségektől kezdve a külső katonai nyomásig. Műsorvezető: Ferkó Dániel.

Vágólapra másolva!

A tartalomból: 

  • Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz - jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
  • Az iráni igazságszolgáltatás vezetője, Gholamhossein Mohseni Ejei, „gyors” tárgyalásokat ígért a tüntetések során letartóztatott gyanúsítottaknak, akiket a hatóságok „lázadóknak” minősítettek – jelentette ma az iráni állami televízió. „Ha valaki felgyújtott egy embert, lefejezte, majd elégette a holttestét, akkor gyorsan kell cselekednünk” – mondta egy olyan börtönben tett látogatása során, ahol a tüntetések során letartóztatott személyeket tartják fogva. „ Gyorsan kell cselekednünk a lázadók és terroristák felbujtóinak, ösztönzőinek és motiválóinak letartóztatásában, perbe fogásában és megbüntetésében” – tette hozzá. Az iráni hírügynökségek szerint Mohseni Ejei öt órát töltött a teheráni börtönben, ahol tanulmányozta az ügyeket, és kijelentette, hogy a pereknek „nyilvánosaknak ”. Az emberi jogi szervezetek szerint a mozgalom december 28-i kezdete óta több ezer embert tartóztattak le, és attól tartanak, hogy széles körben alkalmazzák a halálbüntetést. Az amerikai diplomácia szerint az első kivégzésre már ma sor kerülhet.
  • Az iráni ENSZ-küldöttség azzal vádolja Washingtont, hogy „ürügyet” keres az iráni katonai beavatkozáshoz. „Az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos fantáziái és politikája a rezsimváltáson alapul, szankciókkal, fenyegetésekkel, szervezett zavargásokkal és káosszal, amelyek modus operandi-ként szolgálnak a katonai beavatkozás ürügyének megteremtéséhez” – írta az iráni küldöttség az X-en. „Ez a forgatókönyv már kudarcot vallott a múltban (…), és biztos, hogy ezúttal is kudarcot fog vallani” – figyelmeztet Teherán. Az közleményhez csatolták az ENSZ vezetőihez címzett tiltakozó levelet, amelyben külön említést tesznek Izrael által Irán ellen, az Egyesült Államok támogatásával vívott „tizenkét napos háborúról”. Az iráni ENSZ-nagykövet, Amir Saeid Iravani úgy véli, hogy az amerikai elnök nyilatkozatait ennek a háborúnak a „kudarcának” kontextusában kell értelmezni. Visszatérve Donald Trump szavaira, amelyekben az irániakat „további tüntetésekre” és „az intézmények átvételére” szólította fel, Teherán azzal vádolja az USA-t, hogy „a politikai destabilizációt ösztönzi” és „erőszakra buzdít”, „megsértve ezzel az ENSZ Alapokmányának alapvető elveit”. Az iráni küldöttség különösen arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy „ítélje el az erőszakra való buzdítás minden formáját, az erőszak alkalmazásával való fenyegetést és az amerikai beavatkozást az iráni ügyekbe”.