Ennyit hozhat egy 2024-es olimpia Magyarországnak
Egyhangú szavazással elfogadta a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése a budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányát. Ez alapja annak, hogy Budapest pályázhasson a 2024-es játékok megrendezésére. A dokumentum taglalja, hogy milyen hatással lehet a magyar gazdaságra az olimpia. A pályázatot szeptember 15-ig lehet beadni.
Egy 36 hektáros dél-pesti területen lenne az olimpiai falu, szemben, a Csepel-szigeten pedig egy 37 hektáros területen az olimpiai park és a bemelegítőpályák. 2024-ben ez lenne a budapesti olimpia központja. Egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányban írtak erről. A dokumentumokat szerdán mutatták be a készítő cég munkatársai a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének.
„Autópálya-fejlesztések történtek az elmúlt 15 évben, hidak épültek, villamosvonalakat fejlesztettünk, vasút- és szállodafejlesztések zajlanak, szállodák épülnek nemcsak Budapesten, vidéken is. Tehát az látszik, hogy olimpiától teljesen függetlenül egy olyan infrastruktúra van Magyarországon és Budapesten, illetve lesz 2024-ben, ami képessé teszi hazánkat arra, hogy olimpiát rendezzen” – fejtette ki Fekete Miklós.
A tanulmányban részletesen kifejtik, hogy az olimpia megrendezésével mennyit is nyerne az ország. A GDP-re nézve „2017, tehát a döntés és 2025 között átlagosan 140 milliárdos növekedést jelent (…) összességében, a mi kalkulációink miszerint 3000 ezer milliárd forintot” – mondta el Bienerth Gusztáv.
Ebből az állam tiszta haszna 1100 milliárd forint lenne, miközben az olimpia megrendezése – a tanulmány szerint – 774 milliárd forintba kerülne. Ráadásául a nyári játékokra mintegy félmillió turista érkezne, akik körülbelül 130 milliárd forintot hagynának az országban.
Tarlós István főpolgármester szerint Budapest felkészült a megrendezésre, és támogatja is azt. „Jó sok olyan fejlesztésünk, projektünk van, amelyeket a kormány már támogat, uniós támogatásra is ajánlja, gyakorlatilag az olimpiától függetlenül is, tehát ha nem lenne olimpia, akkor is Magyarország fővárosa elég felkészült lenne az olimpia idejére” – fejtette ki Tarlós István.
A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése egyhangúlag elfogadta a tanulmányt, amely azt jelenti, hogy erre a dokumentumra támaszkodva Budapest beadhatja a pályázatát. A MOB elnöke szerint Budapest azért nyerhet, mert a tanulmány illeszkedik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon elvárásához, miszerint csökkenteni kell a játékok megrendezésének kiadásait.
„Pontosan az Agenda 2020 adja meg a lehetőségét, amely azt mondja, hogy a direkt költségeidet minél jobban vidd le. Mindenképpen egy ország középtávú koncepciójához kell kapcsolódniuk az infrastrukturális fejlesztéseknek. Tehát olyat építs csak, amit amúgy is megépítenél” – fogalmazott Borkai Zsolt.
Pályázni szeptember 15-ig lehet, eredményt 2017-ben hirdet a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a megrendezésért.
