Rossz a képzés, drága kinevelni a focistákat
Bár folyamatosan ömlik a taopénz az akadémiákra, alig van magyar focista, aki nagy nemzetközi karriert futna be. A Hír TV-nek nyilatkozó sportközgazdász szerint nagyon drága kinevelni egy focistát a jelenlegi rendszerben, ráadásul az utánpótlásképzés sem korszerű.
Mészáros Lőrinc alapítványa, amely a felcsúti fociakadémiát is működteti, 2012 óta több mint 23 milliárd forint taotámogatást, illetve céges adományt kapott. Itt nevelkedett az a Tóth Bence, aki az Andorra elleni 1-0-s vereség alkalmával mutatkozott be a felnőtt válogatottban. A felcsúti felnőtt csapat egy év másodosztály után jutott fel újra az NB I-be, az akadémisták azonban nem sok szerephez jutnak itt, Pintér Attila vezetőedző sokszor egyetlen utánpótláskorú futballistát sem szerepeltet a meccseken.
Milliárdok jutottak más fociakadémiákhoz is, a több száz itt nevelkedő fiatalból mégis alig 20-an jutottak ki külföldi csapatokhoz. A sportközgazdász szerint egyszerűen túl sokba kerül egy akadémista labdarúgó kinevelése.
„Sajnos a labdarúgók utánpótlásképzése, korszerűsége, módszertana is hiányos, így aztán egy évfolyamból jó, ha 20-21 gyerekből egy lesz alkalmas NB I-es szintre, és körülbelül öt akadémiának egy évfolyamából egy külföldön is üzletszerűen szórakoztatni tudó játékos. Ezek az arányok kidobott pénzt jelentenek, ezt azt jelenti hogy egy gyerek 2-2,5 millióba kerül egy évben, általában 4-5 évig képzik tehát 15 millió a bekerülési költsége” – fejtette ki Muszbek Mihály.
A játékosok is inkább külföldre vágynak az NB I helyett. Egy U17-es válogatott labdarúgó ezt tavaly azzal indokolta, hogy külföldön alapjaiban más a szakmai hozzáállás.
„Én a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy mekkora különbség van a magyar és a portugál képzés között, illetve maga az akadémiáknak a szakmai felfogása között. Sokan azt mondják hogy az a legjobb út, ha valaki az NB I-ben bemutatkozik, viszont szerintem addigra egy olyan lemaradásra teszünk szert, olyan lemaradás következik be a pályafutásban a kint nevelkedő és egy itthon nevelkedő játékos között, ami később behozhatatlan” – mondta Horváth Csanád.
2013-ban az MLSZ felkért egy nagy nevű auditáló céget, hogy térképezze fel a magyarországi futballakadémiák működését a fejlődés érdekében. A Double Pass összegzése arra is rámutatott: rendkívül alacsony a hazai nevelésű játékosok aránya az első csapatokban, és csak egy olyan magyar klub van, amely saját nevelésű játékost adott nemzetközi szintre.
