

A mai naptól hat hónapig Németország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. Berlin Horvátországtól vette át a tisztséget, amelyet jövő év elején ad tovább Portugáliának. Az „Együtt Európa talpra állításáért” mottójú alatt Németország elsősorban a koronavírus járvány elleni küzdelemre, a pandémia okozta gazdasági károk helyreállítására és a következő hét éves keretköltségvetés elfogadására kíván fókuszálni. Kiemelkedő szerepet kap a közösség külső határainak védelme, a Kínához fűződő kapcsolatok rendezése és a klímaváltozás kérdésköre. A részletekről műsorának Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Ön lát vitákat a következő fél évben, melyek lesznek azok a pontok, ahol ön szerint bekövetkezhetnek? – tette fel a kérdést Velkovics Vilmos, műsorvezető.
Mindenképpen látok vitákat, a kvóta, tehát a migránsok elosztása mert ugye most megvan ez a pici rendszer, a mini-kvótarendszer, hogy Spanyolország, Málta, Olaszország, Németország vesznek fel migránsokat, de ez bármikor megdőlhet. Olaszországban nagyon nagy a nyomás a kormányon, hogy ne fogadjanak be több migránst, az olasz kormány politikája, hogy fogadjunk be mindenkit és adjunk nekik munkát azonnal, nagyrészt az agráriumba (…)Emberek százezrei vesztették el a munkájukat és értelemszerűen az olasz adófizetők és azok, akik éppen munkanélküli segélyt kapnak mondják azt, hogy most én szeretnék elsősorban munkát kapni, akár az agráriumban, ne migránsoknak adják oda a munkát, akik gazdasági menekültként jönnek, tehát vitákra lehet számítani mindenképpen. Határvédelem, mi lesz a schengeni külső határokkal? Mi lesz azokkal a migránsokkal, akik vándorolnak az unión belül, több helyen beadják a menedékkérelmüket, tehát nagyon sok vitás kérdés lesz
- mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője.
Hír TV


