A legfrissebb közel-keleti híreket Udvari Anna külpolitikai szerkesztő ismertette a HírTV stúdiójában:
- A Közel-Kelet vízválsága napjainkra a térség egyik legnagyobb és legsokoldalúbb fenyegetésévé vált. A jelenlegi állapot már túlmutat a környezeti problémákon, és egyre erőteljesebben formálja a politikai, gazdasági és biztonsági viszonyokat.
- A régió nagy részén már az abszolút vízhiány állapota uralkodik, vagyis az egy főre jutó éves édesvízkészlet nem éri el az 500 köbmétert. Ez jóval az ENSZ által meghatározott küszöbérték alatt van. A klímaváltozás, az elsivatagosodás, a népességnövekedés és a nem fenntartható vízgazdálkodás mind hozzájárulnak ehhez a romló helyzethez.
- A vízhiány különösen sújtja az olyan országokat, mint Jordánia, Jemen, Irán vagy Irak. Irán példája jól mutatja, hogyan válik a vízhelyzet belpolitikai destabilizáló tényezővé: egyes régiókban az aszály miatt bevezetett vízkorlátozások lakossági tüntetésekhez, sőt zavargásokhoz vezettek. Az iráni állam részéről ugyan történtek infrastrukturális beruházások, de ezek nem tudják ellensúlyozni a természetes vízforrások rohamos csökkenését.
- Az izraeli–palesztin konfliktusban is kiemelt szerepe van a víznek. Míg Izrael jelentős technológiai fejlesztésekkel, például sótalanítással képes biztosítani lakosságának vízellátását, addig a palesztin területeken gyakoriak a súlyos hiányok. Ez a helyzet nem csupán humanitárius problémát jelent, hanem tovább mélyíti a politikai ellentéteket is.
Teljes beszélgetés: