

Karikó Katalin után egy másik magyar származású tudós, Krausz Ferenc is Nobel-díjat kapott tudományos munkája elismeréséül. A fizika területén korszakalkotó eredményeket ért el két másik fizikus társával együtt. A rövid impulzusú lézerekkel tett kutatásai megnyitották a tudomány számára az elemi részecskék világát.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 3-án jelentette be, hogy a fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc és két társa Pierre Agostini, Anne L'Huillier nyerte el, akiknek a kutatómunkája révén lehetségessé vált fényimpulzusok segítségével tanulmányozni az elektronok viselkedését.
„Az idei díj a nagyon rövid, egy attoszekundumos időskálájú sugárzási impulzusokról szól. Egy attoszekundum nagyon-nagyon kicsi - nehéz elképzelni -, de a legtöbb ember ismeri az egymilliárd fogalmát. Tehát ha veszünk egy másodpercet, és elosztjuk egymilliárddal, majd veszünk egy ilyen osztaléknyi egységet, és újra elosztjuk egymilliárddal, akkor egy attoszekundumot kapunk. És ezek a rövid fényimpulzusok alkalmasak annak tanulmányozására, hogyan mozognak az elektronok az atomokban, amikor pl. kémiai kötést képeznek." – fejtette ki David Haviland, a Nobel bizottság tagja, a nanostruktúra fizika professzora.
Egyszerűbb nyelven a gyors fényképezés egy sajátos formája ez, amellyel a világ leggyorsabban mozgó részecskéit figyelhetjük meg.
„Az elektronok hihetetlenül sokféleképpen befolyásolják az életünket, természetesen a modern életünk alapját képező elektronikus kütyükön keresztül, valamint valójában a szervezetünk működése is az elektronokról szól. Az elektronok alkotják a ragasztót az atomok között, amelyek tulajdonképpen minden egyes élő szervezet molekuláit alkotják." – tette hozzá a professzor.
Ezzel megérthetjük tehát a kémiai reakciókat, sőt így akár manipulálhatók is a molekulák.
Krausz Ferenc és társai 2001-ben tették ezt a felfedezését, azóta pedig már a tudomány számos területén tett szolgálatot az élet mélyebb megértésében. Krausz Ferenc tudományos munkáját egy müncheni kutatóintézet igazgatójaként végzi.
Krausz már számtalan kitüntetést kapott munkájáért. Elnyerte például a fizikai Wolf-díjat és a Gábor Dénes díjat is, a Nobel-díj azonban teljes meglepetésként érte őt, először el sem akarta hinni.
„Valójában még mindig nem tudom felfogni. Egy ilyen díj nagy alázatra készteti az embert. Amióta, elmondták telefonon, azóta a gondolataim a legfontosabb kollégáim körül forognak, akikkel az évek során sok sikert és számtalan kudarcot éltünk meg. "– hangsúlyozta a magyar Nobel-díjas.
A sajtótájékoztatón Krausz Ferenc elmondta, hogy az a legjobb érzés számára, hogy megtapasztalhatja, hogy megérte a rengeteg kudarc és terméketlen időszak, amely végül mégis célt ért.
„Ez talán a legfontosabb tanulság számomra. És ezt szeretném átadni a következő generációknak is - hogy ha hiszel valamiben, és meg vagy győződve arról, hogy ez a cél helyes, és hogy azok a kérdések, amelyeket feltettél magadnak, és amelyekre választ szeretnél kapni, azok a helyes kérdések, akkor rendületlenül menj tovább, higgy benne, és ne hagyd magad eltántorítani." – mondta a kutató.
Krausz Ferenc kutatása óriási eredményeket hozhat majd a jövőben a molekulákban zajló folyamatok mélyebb megismerésében, az orvosi diagnosztikában és az elektronikában.


