
A riportban szereplő szakember elmondta: "Úgy dolgozunk, hogy párbeszédbe lépünk a babával. Elkezdjük tükrözni a testbeszédét, elkezdjük tükrözni a hangunkkal azt az érzelmet, amit látunk kifejeződni, vagy az arckifejezésünkkel, és ebből a baba érti, hogy mi értjük a történetét. És hogy most azon a szinten kommunikálunk, nem gyorsan cumit adunk a szájába, vagy nem elterelni próbáljuk a figyelmét, hogy nehogy nyugtalanná váljon, hanem vele vagyunk a nyugtalanságában, hogy engedjük, hogy ezt kifejezze."
Például sírni sem csak azért sírhat, mert éppen éhes, vagy tisztába kellene tenni. Ezt nevezik szükségleti sírásnak. Azt pedig, amely sokszor a testbeszédet kíséri, emlékezeti sírásnak hívják.


