
Bevetették magukat a mecseki erdőkbe, és partizán módszerekkel támadták a Vörös Hadsereg katonáit. Ők voltak a mecseki láthatatlanok.
A szovjetek a harckocsikkal, tankokkal nem tudtak az erdőben közlekedni, ezért nehezen lehetett felvenni a küzdelmet az utolsó forradalmárokkal.
Az ellenállók több páncélost harcképtelenné tettek, és sok szovjet katonát megsebesítettek. A sikerük a helyismereten és a leleményességükön múlott. Volt, amikor olajjal öntötték le a meredek hegyi utakat, amelyekről a harckocsik megcsúsztak, és leborultak.
Az '56-os forradalom utolsó harcosai november közepére jelentős veszteségeket szenvedtek. Sokuk megsebesült, vagy elfogták őket. Voltak, akik feladták a harcot és hazamentek, többen pedig megbetegedtek a hidegben. Végül alig több mint ötvenen maradtak.


