„Én nem tudom a választóimnak megmagyarázni, hogy az általuk befizetett adókból az országtól akár 10 ezer kilométeres vagy több ezer kilométeres távolságból érkezőket miért kellene nekünk munkához juttatni, vagy eltartanunk. Az én választóim ezt nem értik meg. Valószínű, nekik van igazuk” – egy hónappal ezelőtt fogalmazott így a kancelláriaminiszter.
Hétfőn viszont már Lázár János is megszavazta, hogy a menekülttáborok lakói részt vehessenek a közmunkaprogramban. A migránsok ellátása a kancelláriaminiszter korábbi nyilatkozata szerint naponta 5 ezer forintba kerül. Ez havi 150 ezer forintot jelent, míg egy közmunkás körülbelül 50 ezer forintot visz haza. Vagyis a migránsok keresete ellátásuk költségének legfeljebb harmadát fedezhetné. Ráadásul az összeg levonására nem minden esetben van lehetőség.
„A vagyonából le lehet vonni, hogyha mondjuk kárt okoz, vagy hogyha ellátása valósul meg, abban az esetben, ha nem nemzetközi jog alapján kért és kapott menedéket Magyarországon. Tehát aki itt van Magyarországon és nem minősül bevándorlónak, abban az esetben minden egyes jövedelméből ezt az összeget le lehet vonni, amennyiben a hatóságnak erre lehetősége van” – fogalmazott kedden Tuzson Bence, a Fidesz frakciószóvivője.
A migránsok közmunkába való bevonását még a kormánnyal szemben gyakran kritikus jogvédők is támogatják. „Gondoljunk arra, hogy mondjuk egy szír családnak mennyit jelent az, amikor azt látja, hogy az apa a háborús évek után végre dolgozhat. Tehát a menedékkérők szeretnének legálisan dolgozni. Erre minimális lehetőséget most is biztosít a menedékjogi törvény. Úgy gondolom, hogyha ezt bővíti – egyébként olyan értelmes, a képzettségüknek, helyzetüknek megfelelő lehetőséggel – a kormány, az adott esetben jó lehet” – fogalmazott a bizottság társelnöke. Pardavi Márta hozzátette: annak örül, hogy nem kötelező a közmunka a migránsok számára. Szerinte egyébként a menekültek szeretnének dolgozni, mert a munkavállalás az emberhez méltó élet egyik feltétele.
Az Amnesty kritikusabb
Bár a közmunka lehetőségével egyetért, számos pontját bírálja a hétfőn elfogadott migrációs törvénynek az Amnesty International. A többi közt azzal az elképzeléssel sem értenek egyet, hogy a jövőben a menekülteket Szerbiába toloncolhassa vissza Magyarország. A szervezet balkáni migrációs útvonalról készült jelentése ugyanis azt állapította meg, hogy sem Görögország, sem Macedónia, sem Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, mert bár saját állampolgáraikra nem jelentenek veszélyt, a bevándorlókkal mostohán bánnak.
Gárdos Tódor, az Amnesty International kampányfelelőse arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly Szerbiában mindössze egyetlen ember kapott menekültstátust. „A főbb megállapításaink az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – részére, hogy biztosítani kell a legális és biztonságos útvonalakat azoknak a menekülteknek, akik próbálnak az Európai Unió területére eljutni. El kell mondanom, hogy ezt ők legtöbbször kényszerből teszik meg, tehát nem mint illegális bevándorlók, hanem mint menekültek, menedékkérők teszik meg, miután azt tapasztalják, hogy sem Törökországban, sem Görögországban nem férnek hozzá a megfelelő nemzetközi védelemhez” – mondta az Amnesty International balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse.
Az elmúlt 24 órában ismét több mint ezer migránst tartóztattak fel országszerte a rendőrök, közülük csaknem 900-at Csongrád megyében. Bővebben >>>
