„A január 1-jei papírt megkaptuk, az átsorolást, és ott 122 ezer forint volt a bruttó fizetésünk.” A bölcsődei nevelők ugyan többet keresnek, mint a KSH által mostanáig számított 87 500 forintos létminimum, mégis méltatlannak érzik a helyzetüket. „Én például tavaly egy éven keresztül minden szombaton takarítottam, úgyhogy ebből úgy meg is tudtam oldani a nyarat, hogy viszonylag színesebb volt, de mondjuk az is ilyen praktikusabb, kirándulás, biciklitúra ilyen hosszabb hétvégéken” – mondta Stepanay Judit kisgyermeknevelő.
A szegénység mértéke a születésszámmal is mérhető. Magyarországon a harminc felettiek az anyagiak miatt gyakran vagy nem vállalnak gyermeket, vagy külföldön próbálnak szerencsét. „Úgy hogy a párja dolgozik, és mondjuk megkapja a vendéglátásban esetleg az 1500-1700 eurót, akkor adottak a feltételek, hogy anyuka otthon marad, és akkor gyereket nevel, és akkor nincs az, hogy Úristen, mikor menjek vissza dolgozni azért, mert éhen hal a család” – fogalmazott Czigler Kitti.
Azt a statisztikusok és így a politikai döntéshozók sem tudják, hogy hány olyan család van, amelynek a bevétele alig haladja meg az 50 ezer forintot. „1 millió 200 ezer háztartás, aki a létminimum alatt él. Rendkívül heterogén, különböző társadalmi, gazdasági jellemzőkkel, erre nem lehet policyt építeni, tehát le kell szűkíteni a kört az igazán nélkülözőkre. Azt gondolom, arra lehet komoly, hatékony szociálpolitikai intézkedéseket hozni” – nyilatkozta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.
A KSH adatai szerint 2015 első négy hónapjában ugyan három százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korábban, ám a gyermekek még mindig nagyobb mértékben vannak kitéve a szegénységnek, mint a hazai átlag.
