Méltatlanul mellőzött helyzetben volt mind ez idáig a fogászat alapellátó része, a közfinanszírozott fogászati ellátás. Nagy lemaradás, többmilliárdos hiány. A fogászati szakkiállítás kerekasztal-beszélgetésének egyenlege.
„Nem volt lehetőségünk olyan mértékű javításra a finanszírozás területén, amilyet szerettünk volna, de azt hozzátenném, hogy az elmúlt öt évben körülbelül 4 milliárd forinttal emelkedett a fogászatra fordítható finanszírozási keret, ami azt jelenti, hogy jelenleg 26,2 milliárd forintot fordítunk az ellátórendszerre” – mondta Kőrösi László, az OEP általános finanszírozási főosztályának vezetőhelyettese.
Tavaly minden negyedik magyar igénybe vette a fogászati alapellátást. A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke szerint egyre több a betöltetlen praxis. Van olyan település is, ahol már két éve nincs állandó közfinanszírozott fogorvos, pedig a WHO ajánlása szerint kétezer lakosra egy közfinanszírozott fogorvosnak kellene jutnia.
„Ezt mi teljesítjük. Nagyjából. Igen ám, de hogyha ezt leszűkítjük arra a 3300 OEP-finanszírozott fogorvosra, akiről elmondhatjuk, hogy ő fogja nyújtani a betegellátás biztonságát mindenütt a lakosság számára, akkor már ez a kétezres szám olyan négyezer körül van bizonyos megyékben, bizonyos térségekben” – mondta Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke.
Magyarországon 5300 fogorvos praktizál, a szakemberek csaknem fele magánrendelésen fogadja betegeit.
A magyar lakosok fogtérképe még nem készült el, erre vonatkozó felmérés jelenleg ugyanis nincs. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 2016-tól monitorozási hálót hozna létre, az így készült jelentéssel pedig a döntéshozók munkáját támogatná. Az intézet főigazgatója szerint nincs különbség a magán- és a közfinanszírozott ellátás között.
„Egy orvos azért, mert privát rendelőben dolgozik, nem tud másként dolgozni egyébként, mint egy államilag finanszírozott rendelőben, tehát sem a technika, sem a betegekhez való hozzáállás nem változik. A betegeknek az egészségügyi állapota vagy a fogazati állapota között volt nagyon-nagy különbség” – mutatott rá Török Krisztina, az OEFI főigazgatója.
„Sajnálatos az, hogy a fogpótlás csak egy igen szűk rétegben finanszírozott ma Magyarországon. Ismerve a hazai lakosságnak a fogászati állapotát, mindenképpen indokolt volna az, hogy ebben valamilyen részt vállaljon az egészségbiztosító is. Hogy ez milyen módon és mikor lesz lehetséges, arra még nem tudok konkrét választ adni, de hogy az igény az mindenképpen megvan rá, az egyértelmű” – mondta Beneda Attila, az Emmi helyettes államtitkára.
Az államtitkár azt hangoztatta: a népegészségügy kiemelt területévé kell tenni a fogászatot.
