A kilakoltatást kerülhetik el magáncsőddel a súlyosan eladósodott lakáshitelesek. Olyanok, akiknek a szerződését felmondta a bank, vagy a végrehajtó már meg is jelent náluk. Ők kapnak maguk mellé a következő 5 évre egy csődgondnokot, aki kezeli a családi kasszát. A több száz ügyfélből eddig csupán három választotta a magáncsődöt – mondta a bankhitelesek egyik érdekképviseletének vezetője. A lanyha érdeklődés borítékolható volt, a hitelt a csődvédelem idején is törleszteni kell, ami rendszeres jövedelem nélkül nem megy – tette hozzá Lénárd Mariann. „Nagyon sokan úgy gondolták, hogy azok is bejuthatnak, akiknek tényleg csődöt jelentett az életük, és semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek, ők azok, akik leginkább szeretnének a programba jutni, de egyértelmű, hogy ahhoz, hogy valaki a programban részt vegyen, azt a jövedelmet kell beosztania, amit meg is keres” – fogalmazott a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára.
Az adósságrendezés szándékát eddig a hitelező banknak kellett bejelenteni. A kormány 20-25 ezer érdeklődővel számolt. Több száz oldalas paksamétát kell legalább 3 példányban kitöltenie ahhoz egy magánszemélynek, hogy csődbe mehessen. „A Magyar Bankszövetség javaslata, hogy a belépéskori adminisztrációt drasztikusan le kell csökkenteni, a tizedére kell lecsökkenteni azt a dokumentációs igényt, amelyet az ügyfélnek be kell nyújtani” – nyilatkozta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
A csődvédelem ötletgazdája, a Kereszténydemokrata Néppárt a bankokat hibáztatja. „Úgy látjuk, hogy a tájékoztatásra, a részletes elmagyarázásra nagyobb szükség van. Szélesebb körben meg kell ezt tenni, nem csak az állam részéről, hanem a bankok részéről is. A mostani törvénymódosítás pontosan kiszélesíti az ügy előre vitelének lehetőségét, eddig a bankok, mint fő hitelezők voltak általában az ügynek az urai, ők voltak, akik az első szakaszt véghezvitték, úgy látjuk, hogy ez így nem működött. Éppen ezért van szükség a törvénymódosításra, hogy mostantól a kormányhivataloknál is be lehessen adni” – szögezte le Rétvári Bence, a KDNP alelnöke.
A kormányzati kommunikáció már készül a kampányra – derült ki az igazságügyi államtitkár szavaiból, amikor a magáncsődről szóló törvény módosítását ismertette a parlamentben. A kormány kitolja az október végén lejáró jelentkezési határidőt március 1-jéig. „A póthatáridő törvényi biztosítása tehát azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre, akik nem kísérték figyelemmel a kormányzati tájékoztatásokat és jogszabályokat, és lekésték az adósságrendezési eljárásra irányuló határidőket” – fejtette ki Völner Pál.
| Szigorítanák a termékbemutatók ellenőrzését |
| A kereszténydemokraták jegyzik a termékbemutatók ellenőrzésének szigorításáról szóló törvénymódosítást is. A jogszabálycsomagot szintén ma kezdte tárgyalni a parlament. A KDNP szerint iparág épült a nyugdíjasok átverésére, a csalók olyan termékeket sóznak rájuk, amelyekre nem lenne szükségük. A párt ezért megtiltaná, hogy a termékbemutatók helyszínén hitelszerződést kössenek idős emberekkel. |
A KDNP által kidolgozott magáncsőd csődjét jelenti a szocialisták szerint, hogy a szeptember óta hatályos törvényt máris módosítani kell. Az egyelőre népszerűtlen programra a kormány egyébként már több, mint fél milliárd forintot költött – tudta meg az MSZP egyik képviselője az igazságügyi minisztertől. „A törvény kihirdetése óta 103 nap telt el, azt a választ kaptam, hogy 626,7 millió forintot költött eddig a kormány a nem működő csődvédelmi programra, tudják, ez a 626 millió forint a 103 napra elosztva több, mint hatmillió forint naponta. Több mint hatmillió forintot löktek ki az ablakon a nem működő programra” – mondta el Bangóné Borbély Ildikó.
A kereszténydemokraták frakcióvezetője szerint nincs szó kidobott pénzről. Harrach Péter úgy érvelt, hogy dilettánsokra nem bízhatnak emberi sorsokat, a csődgondnokok alapos felkészítése viszont pénzbe kerül.
