Alvadt vér, húscafatok és szennyezett munkaruhák fogadták az élelmiszer-biztonsági hivatal ellenőreit egy monori vágóhídon három hete. A feldolgozásra váró élő állatok eredete bizonytalan volt, az üzemet azonnal bezárták. Sok a csaló, sokan adják ki magukat kistermelőnek – erről már a hivatal kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője beszélt egy szakmai konferencián. A kistermelők dolga a 2010-es kormányváltás óta lett egyszerűbb. Kisebb mennyiségben helyszíni hatósági ellenőrzés nélkül vághatnak például baromfit, termékeiket eladhatják a környékbeli boltoknak, éttermeknek, menzáknak. „A kistermelői lét valóban előnyökkel jár, akár adózási szempontból, akár bizonyos feldolgozási könnyebbségeket is lehet kapni. De sajnos pontosan ezek miatt az előnyök miatt egyre többen megjelennek az úgynevezett álkistermelők, akiknek nincs saját állatuk, nincs saját növénytermesztésük, és mégis kistermelőként próbálják értékesíteni azokat. Nagyon sok esetben találkozunk olyan mennyiségekkel, amelyek majdnem egy középkategóriás üzemnek is a becsületére válnának” – mondta Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője. A hivatal elnöke azt mondja, hogy a kiszabott bírságból állják az ellenőrzés költségeit.
A hivatal működésének egyéb költségeit a termelők, kereskedők, vendéglátósok által fizetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjból finanszíroznák. Csakhogy Brüsszel a díj beszedését nyáron felfüggesztette, a hivatal azóta kormányzati támogatásból él. „A Nébih mindent megtesz annak érdekében, hogy a folyamat ne rekedjen meg, és a kormányzattal együttműködve megtalálta azokat a működési feltételi adottságokat, amivel zavartalanul tud működni a továbbiakban is” – fogalmazott Oravecz Márton, a Nébih elnöke.
Az illetékes államtitkár azt mondta a Hír TV-nek, hogy megvédik az eredeti magyar szabályozást. „Nem tudjuk, hogy lesznek-e kieső források. Jelenleg az Európai Bizottság felfüggesztette azt a szabályozást, amelyet Magyarországon bevezettünk. A magyar kormány nem hátrál meg, megpróbáljuk a szakértői egyeztetéseken elmondani, hogy mi az indoka annak, amit csináltunk. Nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, és milyen döntés lesz, de mindenképpen megpróbálunk kiállni a saját igazunk mellett. Egyébként nem maga a törvényi szabályozás a lényeg, ami megvan, hanem az egész élelmiszer-biztonság. Fizessen egyébként díjat, merthogy ez egyébként a tisztességes vállalkozások, illetve a vásárlók érdekében van” – nyilatkozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.
Az unió a sávos díjfizetést kifogásolta, amelynek a nagy árbevételű, jellemzően külföldi tulajdonú élelmiszerláncok voltak a vesztesei.
