Tüntetéssel indult a Szeviép-per

Öt év után a vádlottak padjára ültek a Szeviép Zrt. egykori vezetői. Az egykori milliárdos forgalmú útépítő cég vezéreit csődbűntettel vádolja az ügyészség. Több száz károsult évek óta hiába vár pénzére, az egykor az M43-as autópálya építésében részt vevő alvállalkozók a Szegedi Járásbíróság előtt tüntettek a tárgyalás megkezdése előtt.

  • 2015. október 19., hétfő 09:00
Vágólapra másolva!

Károsultak tüntetésével kezdődött meg a Szeviép-per a Szegedi Járásbíróságon. A pénzükre évek óta hiába váró alvállalkozók az M43-as autópálya, az egyik szegedi villamosvonal, illetve a szegedi fürdő építésénél dolgoztak az egykori útépítő cégnek. „Ezek jó része sajnos az elmúlt években tönkrement. Azok azonban, akik továbbra is talpon vannak, azok azért jöttek, jöttünk ide, a mai bírósági tárgyalásra, mert el szeretnénk érni, hogy a vádlottak zárolt magánvagyonából teljes kártalanítás történjen meg” – mondta Szabó Bálint, a károsultak képviselője.

Milliárdokkal tartozik a károsultaknak a Szeviép, amely ma már felszámolás alatt áll. Az ügyész szerint az ésszerűtlen gazdálkodás okozta a cég csődjét. A több tíz milliárd forint éves forgalmú cég vesztesége 2010-ben már kétmilliárd forint volt. A cégvezetők ennek ellenére fedezet nélkül adtak nagy összegű kölcsönöket cégeknek és magánszemélyeknek. Olyan társaságok is kaptak tőlük pénzt, amelyek már a Szeviéppel szemben is eladósodtak. A kölcsönzés ráadásul azután is folytatódott, hogy a társaság fizetésképtelenné vált. A Szeviép jelenleg hat és fél milliárd forinttal tartozik hitelezőinek.

„A felszámolási eljárás során 5 milliárd 870 millió 86 ezer forint nem vitatott, 406 millió 904 ezer forint vitatott és határidőben bejelentett, 244 millió 408 ezer forint határidőn túl bejelentett hitelezői igény nyilvántartására, vételére sem került sor a 2015. április 15-ei állapot szerint” – közölte Laczi Beáta, a Szegedi Járási Ügyészség ügyésze.

A vádlottak a bíróság előtt egyelőre nem tettek vallomást. A nyomozás idején a kihallgatásukon azt vallották, hogy a cég gazdálkodási helyzete azért romlott meg, mert a megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeikbe tartozó cégeknek nyújtott kölcsönök pedig szerintük a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították. A per 2016 januárjában folytatódik előreláthatólag a vádlottak, majd tanúk, illetve szakértők meghallgatásával.