Katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti ünnep reggelén. A Kossuth téren 104 katonatiszt tette le esküjét. A honvédelmi miniszter a honvédség megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Simicskó István kiemelte: Magyarországnak olyan új biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie, mint a tömeges bevándorlás és a terrorcselekmények növekvő száma.
„Elengedhetetlen a Magyar Honvédség megerősítése. 2016 és ’26 között az elkövetkezendő 10 évben a Magyar Honvédség költségvetése több mint duplájára fog nőni. A magyar katonák egyéni felszereléseit korszerűsítjük. Zászlóalj-harccsoportokat hozunk létre, légi szállító képességet fejlesztünk, a hadiipart újraélesztjük, a nemrég létrehozott különleges műveleti ezredet tovább bővítjük, az önkéntes tartalékos rendszert a civil társadalom megszólításával új alapokra, területvédelmi alapokra helyezzük” – mondta Simicskó István.
A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében. Áder János arról beszélt, a múlt hőseinek tettei példát mutatnak a jelenben is. Az államfő azt kérte a magyaroktól, legyenek büszkék magyarságukra és érezzék az összetartozást, amikor a dobogók tetején magyar sportolók állnak.
 |
| Fotó: MTI |
„Legyünk büszkék magyarságunkra. Legyünk büszkék rá a Himnuszt énekelve, zászlók alatt lépkedve, nemzeti színekbe öltözve. Legyünk büszkék a magyarok eredményeire, a magyar találmányokra és a magyarok találékonyságára. Legyünk büszkék sportolóinkra, és érezzük azt, hogy együvé tartozunk, amikor a dobogó tetején magyarok állnak, amikor a piros-fehér-zöld zászló a magasba kúszik, és amikor közösen énekeljük: Isten, áldd meg a magyart!” – fogalmazott az államfő.
Tekintse meg a köztársasági elnök teljes beszédét:
Egy órával a központi ünnepség után már hosszan kígyózó sor állt a Kossuth téren. Volt, aki több száz kilométert utazott, hogy megnézze a Szent Koronát a Parlamentben. Sokan azt mondták, addig nem állnak ki a sorból, míg nem jutnak be.
Az államalapítás ünnepe alkalmából az Országházban ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát is.
Megtapasztalhatták, megélhették
Azok tudják megbecsülni igazán, mit jelent a Szent István-i állam védelme, akik a trianoni békeszerződés miatt az ország közepéről az ország szélére kényszerültek, ezt már Lázár János mondta Nagylakon. A település felújított művelődési házának átadásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, jól látható, mennyivel kevesebb védelem jutott a szórvány magyar közösségeknek, akiket elszakított a békediktátum Szent István országától. Nagylakot a döntés két részre osztotta, a magyar oldalon fekvő település közösségi terét most 50 millió forintból újította fel a kormány.
„Azok a magyar honfitársaink, akik 1920-ban elveszítették ezt az államot, megtapasztalhatták, megélhették, és megszenvedték, hogy mit jelent az, ha valaki kikerül Szent István birodalmából, ha valaki kikerül a magyar állam oltalma alól. Jól mérhető, a határ menti települések mellett, hogy azok, akik Magyarországon maradtak a békediktátum eredményeképpen, mire jutottak, hová jutottak, mennyi védelmet kaptak, és mi lett azokkal a szórvány magyar közösségekkel, akiket kiszakított belőlünk Trianon, és akik száz éve ezt a sebet szenvedik” – fogalmazott beszédében Lázár János.
