Tarlós megkérdőjelezi az OLAF-jelentés egyes részleteit

Az OLAF jelentés számos megállapítását vitatja a főpolgármester. Tarlós István azt mondta, az utolsó fillérig harcolni kell a 4-es metróra szánt uniós forrásokért. Szerinte az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala nem vette figyelembe a zárójelentésben, hogy a 4-es metró beruházás összértéke az elmúlt években több tíz milliárd forinttal csökkent, és nem számolt a szerződésmódosításokkal sem. A főpolgármester azt is megkérdőjelezi, hogy a jelzett szabálytalanságok mindegyike büntetőügy lenne.

  • 2017. február 25., szombat 07:11
Vágólapra másolva!

Hosszú huzavona után, személyesen a kancelláriaminiszter helyettese osztotta ki a sajtó képviselőinek február elején azt a 104 oldalas jelentést, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal készített a 4-es metró építése kapcsán feltárt szabálytalanságokról.

„Azoknak a szerződéseknek az összértéke, amely az OLAF szerint csalással vagy lopással érintettek, a 76 milliárd forintos összeg két tételre oszlik, annak egyik részét a magyar költségvetés állta, a másik részét ezt az 59 milliárdos forintos részt az EB, ezért beszélünk további büntetésről, összeadódnak a számok” – közölte Csepreghy Nándor.

A dokumentum véleményezésével a főváros most készült el.

A főpolgármester vitatja az OLAF-jelentés számos megállapítását. Tarlós István azt mondja, az Európai Uniós Csalás Elleni Hivatala a zárójelentésben a többi közt azt sem vette figyelembe, hogy a 4-es metró beruházás összértéke az elmúlt években több tíz milliárd forinttal csökkent, de nem számolt a szerződésmódosításokkal sem. A főpolgármester azt is megkérdőjelezi, hogy a jelzett szabálytalanságok mindegyike büntetőügy lenne.

„Az OLAF-zárójelentés módszertani szempontból vitatható. A megállapított jogsértések következetes kategorizálása szempontjából is, így nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy bármely más, az unió pénzügyi érdekeit érintő jogsértő tevékenységnek vagy hivatali kötelezettségnek kapcsolatos súlyos mulasztásnak minősül-e, az esetek többségében, talán az Alstomot megkockáztathatjuk, hogy nagy eséllyel ki lehet venni ebből a körből, de az esetek többségében ez megállapítható” – mondta Tarlós István.

A főpolgármester kiemelte: olyan javaslatokat tettek a kormánynak, amelyekkel csökkenteni lehet a visszafizetési kötelezettséget, ami 59 milliárd forintra rúghat. Tarlós István hozzátette, a fővárosnak kötelessége minden forintért megküzdeni, függetlenül attól, hogy mikor kinek a bűne vagy hagyatéka az ügy.