Az orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta katari kollégáját. „Politikai értelemben mi nem avatkozunk bele egy másik ország belügyeibe, sem kétoldalú kapcsolataiba, de nem tölt el örömmel, amikor két partnerünk között a kapcsolat megromlik” – hangoztatta Szergej Lavrov.
Katar egyik napról a másikra lett számkivetett az arab világban. A sort a térség vezető hatalmának tekintett Szaúd-Arábia kezdte, amely június 5-én szakította meg kapcsolatát az alig kétmillió lakosú olajmonarchiával. Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein követte a szaúdiak példáját. A hivatalos magyarázat szerint Doha terroristákat pénzel a kőolajból és földgázból származó dollármilliárdjaiból. Elemzők megjegyzik, hogy a szaúdi lépés valódi oka Katar különutas politikája lehet. A katariak üzletelnek a földgázban szintén gazdag Iránnal, a térség másik regionális hatalmával.
„Szeretném megerősíteni a katari álláspontot, hogy minden félreértést párbeszéd útján kell megoldani, és az ilyen párbeszédekre a legmegfelelőbb fórum az öböl-menti arab államok együttműködési tanácsa” - mondta a katari külügyminiszter, Mohamed bin Abdulrahman al-Thani.
A kis olajemírségből indult az arab CNN-nek nevezett az Aljazeera, amelyet a szaúdi szállodákban már betiltottak.
„Mi nem avatkozunk bele senkinek a dolgába, mi csak tudósítunk. Ha olyan vendégeket hívunk be, akik valamelyik kormány ellen vannak, akkor az azt jelenti, hogy beavatkozunk más országok dolgába? Nem. Mi véleményt és ellenvéleményt mutatunk be” – mondta a hírtelevízió vezetője Mosztefa Szuag.
Katar elszigetelése Washingtonban is téma. Az amerikai elnök a román elnököt fogadta, amikor kitért a Közel-Kelet legújabb válságára.
„A katari nép sajnos történelmi szempontból a terrorizmus nagyfokú finanszírozója volt. Aztán egy tárgyalássorozat végén a nemzetek összefogtak, és arról döntöttek, hogy szembeszállnak Katarral és azzal, ahogy viselkedik” – nyilatkozta Donald Trump.
Bár az amerikai elnök a történelemre hivatkozott, katari államiság a 19. század előtt nem létezett, a függetlenséget pedig csak száz évvel később, 1971-ben kiáltotta ki az ország.
Miközben Trump Katart okolta a válságért, néhány háztömbbel odébb az amerikai külügyminiszter a szaúdiaknak üzent.
„Arra szólítom fel a Szaúd-Arábiai Királyságot, az Egyesült Arab Emírségeket, Bahreint és Egyiptomot, hogy enyhítsen a Katarral szembeni blokádon. Humanitárius következményei vannak ennek a blokádnak. Élelmiszerhiányt látunk, családok szétszakadnak, a gyermekeket kiveszik az iskolákból. Úgy hisszük, hogy ezek szükségtelen következmények, különösen a ramadán szent hónapjában. A blokád érinti az amerikaiak és mások üzleti kapcsolatait, a blokád ellehetetleníti az amerikai katonai akciókat a régióban, köztük az Iszlám Állam elleni harcot” – mondta Rex Tillerson
A török elnök a blokád megszüntetését követeli.
„Katari alapítványokról állítják, hogy a terrorizmus finanszírozására hozták létre őket. Ilyen nincsen. Én ismerem azokat az alapítványokat, és kapcsolatban vagyok velük. Eddig nem láttam, hogy Katar támogatást adott volna a terrornak” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan.
A diplomáciai elhidegülés miatt több ország is visszahívta nagykövetét Katarból.
