

Mást mond az amerikai elnök a legújabb közel-keleti válságról, mint a külügyminisztere. Donald Trump szerint Katar a terroristákat pénzeli, amióta világ a világ. Az amerikai diplomácia irányítója viszont nem ért egyet az olajmonarchia elszigetelésével, ahogy egyébként Oroszország sem.
Az orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta katari kollégáját. „Politikai értelemben mi nem avatkozunk bele egy másik ország belügyeibe, sem kétoldalú kapcsolataiba, de nem tölt el örömmel, amikor két partnerünk között a kapcsolat megromlik” – hangoztatta Szergej Lavrov.
Katar egyik napról a másikra lett számkivetett az arab világban. A sort a térség vezető hatalmának tekintett Szaúd-Arábia kezdte, amely június 5-én szakította meg kapcsolatát az alig kétmillió lakosú olajmonarchiával. Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein követte a szaúdiak példáját. A hivatalos magyarázat szerint Doha terroristákat pénzel a kőolajból és földgázból származó dollármilliárdjaiból. Elemzők megjegyzik, hogy a szaúdi lépés valódi oka Katar különutas politikája lehet. A katariak üzletelnek a földgázban szintén gazdag Iránnal, a térség másik regionális hatalmával.
„Szeretném megerősíteni a katari álláspontot, hogy minden félreértést párbeszéd útján kell megoldani, és az ilyen párbeszédekre a legmegfelelőbb fórum az öböl-menti arab államok együttműködési tanácsa” - mondta a katari külügyminiszter, Mohamed bin Abdulrahman al-Thani.
A kis olajemírségből indult az arab CNN-nek nevezett az Aljazeera, amelyet a szaúdi szállodákban már betiltottak.
„Mi nem avatkozunk bele senkinek a dolgába, mi csak tudósítunk. Ha olyan vendégeket hívunk be, akik valamelyik kormány ellen vannak, akkor az azt jelenti, hogy beavatkozunk más országok dolgába? Nem. Mi véleményt és ellenvéleményt mutatunk be” – mondta a hírtelevízió vezetője Mosztefa Szuag.
Katar elszigetelése Washingtonban is téma. Az amerikai elnök a román elnököt fogadta, amikor kitért a Közel-Kelet legújabb válságára.
„A katari nép sajnos történelmi szempontból a terrorizmus nagyfokú finanszírozója volt. Aztán egy tárgyalássorozat végén a nemzetek összefogtak, és arról döntöttek, hogy szembeszállnak Katarral és azzal, ahogy viselkedik” – nyilatkozta Donald Trump.
Bár az amerikai elnök a történelemre hivatkozott, katari államiság a 19. század előtt nem létezett, a függetlenséget pedig csak száz évvel később, 1971-ben kiáltotta ki az ország.
Miközben Trump Katart okolta a válságért, néhány háztömbbel odébb az amerikai külügyminiszter a szaúdiaknak üzent.
„Arra szólítom fel a Szaúd-Arábiai Királyságot, az Egyesült Arab Emírségeket, Bahreint és Egyiptomot, hogy enyhítsen a Katarral szembeni blokádon. Humanitárius következményei vannak ennek a blokádnak. Élelmiszerhiányt látunk, családok szétszakadnak, a gyermekeket kiveszik az iskolákból. Úgy hisszük, hogy ezek szükségtelen következmények, különösen a ramadán szent hónapjában. A blokád érinti az amerikaiak és mások üzleti kapcsolatait, a blokád ellehetetleníti az amerikai katonai akciókat a régióban, köztük az Iszlám Állam elleni harcot” – mondta Rex Tillerson
A török elnök a blokád megszüntetését követeli.
„Katari alapítványokról állítják, hogy a terrorizmus finanszírozására hozták létre őket. Ilyen nincsen. Én ismerem azokat az alapítványokat, és kapcsolatban vagyok velük. Eddig nem láttam, hogy Katar támogatást adott volna a terrornak” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan.
A diplomáciai elhidegülés miatt több ország is visszahívta nagykövetét Katarból.