Kiemelt videók
100 éves filmhíradóban látható a Vígszínház szenzációja
Művészekről, mágnásokról és a jubiláló Rákóczi Ferencről szólt 100 éve a filmhíradó. A Nemzeti Filmintézet sorozatának köszönhetően a belvárosi divatház 1926-os tavaszi kollekcióját is felfedezhetjük. Megjelent a Ma 100 éve - Régi idők híradói széria új része.
Száz éve márciusban dupla szabadságharcot ünnepelt az ország, hiszen az 1848-as forradalom mellett II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulója is ekkorra esett. A március 15-én forgatott filmriport sajnos nem maradt fenn az NFI Filmarchívum gyűjteményében, de a Rákóczi jubileum kétnapos ünnepségéről készült tudósítás most HD felbontásban látható.
A vidéki Rákóczi-emlékhelyeken is megemlékeztek a fejedelemről
Budapesttel párhuzamosan Sárospatakon és Szerencsen is volt megemlékezés, de a trianoni béke miatt az elszakított területeken már nem volt erre lehetőség. Mivel a csehszlovák hatóság nem engedélyezte a nemzeti ünnep megtartását, Borsiban, Rákóczi szülőhelyén, illetve a kassai dómban, a sírjánál csak némán emlékezhettek az ott élő magyarok. A fővárosi ünnepség két helyszínén, a Mátyás templomnál és a Vigadó előtt készültek a filmfelvételek, amelyek érdekessége, hogy azon feltűnik néhány eredeti, a szabadságharc idejéből származó hadilobogó is, amelyet Borsod-Gömör-Kishont egyesült vármegyék küldöttjei hoztak magukkal az ünnepségre. A rendezvénysorozat külön eseménye volt a Rózsadomb lábánál, a Keleti Károly utcában álló új templom felszentelése is, amely a mellette álló Rákóczi-kollégium és gimnázium számára épült 1924 és 1926 között.
A hónap közepének színpadi szenzációja szintén filmszalagra került
A Vígszínház egy éjjeli produkciójáról van szó, amelynek minden szereplője, megálmodója és létrehozója főúri arisztokrata volt. Nem csak ők, de a nézőtéren ülő közönség is a főnemesség soraiból került ki. Az ok, amiért egy márciusi éjjelen a Vígszínházban összeült a mágnásvilág, voltaképpen egy jótékonysági akció volt, amellyel a békés megyei árvízkárosultakon akartak segíteni. A műsor magyar, német és francianyelvű rövid jelenetekből, táncokból és divatbemutatóból állt. A különös hangulatú előadás díszleteit gróf Batthyány Gyula festőművész tervezte, szereplői, akiket testközelből is megismerhetünk a néhány perces filmriportban, mind olyan nagybirtokosai és gazdasági tényezői voltak az akkori Magyarországnak, akiknek ma hiába keressük Wikipédia oldalát. Ennek egyik oka, hogy tevékenységükkel sosem kerültek a kirakatba, másrészt pedig, később valamennyiüket Dél-Amerikába vagy Nyugat-Európába sodorta a történelem.
Rajtuk kívül feltűnik még a márciusi filmhíradó képkockáin két világhírű magyar hegedűművész, Vecsey Ferenc és Hubay Jenő, valamint Conrad Veidt, a némafilm-korszak legnagyobb német színésze, akit a magyar költészet iránti olthatatlan rajongása hozott Budapestre. Ezenkívül találkozhatunk még egy bájos manökennel is, aki Elsner Oszkár belvárosi divatházának 1926-os tavaszi kollekcióját mutatja be a filmhíradó nézőinek.
