Több pénz jutott idén „kormányzati kommunikációra”, mint az egészségügyi fejlesztésekre
Közel annyi pénz ment el tavaly stadionépítésre, mint kórházfejlesztésekre, idén viszont már csökkenhetnek a stadionokra kiadott milliárdok, igaz, egészségügyi fejlesztésekre is kevesebb juthat. Bár a stadionépítés vált a fölösleges pénzszórás szinonimájává, az új pénztemető az állami kommunikáció lehet – fél év alatt többet költöttek propagandakampányokra, mint kórházfejlesztésre.
Az Orbán-kormánnyal szemben az egyik leggyakoribb kritika, hogy pazarló és korrupt költségvetési politikát folytat, fontos ügyek, például egészségügy vagy oktatás helyett stadionépítésre és propagandára költ. A pénzszórás visszaszorítása az ellenzéki pártok ígéreteiben is megjelenik, legutóbb például a Momentum programjában szerepelt, hogy a stadionépítések visszafogásából és a Rogán Antal-féle propagandaminisztérium megszüntetésével hatalmas összegek szabadulnának fel, ebből a párt többek között áfacsökkentésre, az egészségügyi dolgozók béremelésére, a családtámogatások drasztikus emelésére is jutna pénz. Az utóbbi pár év kiadásait megszámolva valóban rengeteg pénz maradna szociális célokra, ha ezek a kiadások megszűnnének.
Az alábbiakban a stadionokat fenntartó Nemzeti Sportközpontok és a kormányzati kampányokat szervező Nemzeti Kommunikációs Központ kiadásait vesszük sorra. Ezeket összevetjük az egészségügyi fejlesztéseket megrendelő és a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ pénzügyeivel.
Stadionok, kommunikáció kontra egészségügy
A kórházakat fenntartó ÁEEK költségvetése a tárgyalt intézmények közül az egyik legmagasabb volt az elmúlt években – nem csoda, hiszen a központnak hatalmasak az állandó kiadásai, az ő költségvetésükből fizetnek ki számos egészségügyi dolgozót, fedezik a kórházak karbantartását. Az ÁEEK (és elődje, a GYEMSZI) költségvetése a központ honlapja szerint 2014-ben 33 milliárd, 2015-ben 47 milliárd, tavaly 54 milliárd forint volt.
A kórházakat érintő állami fejlesztésekről nehezebb pontos képet kapni, arról ugyanis az ÁEEK nem vezet saját nyilvántartást. Hozzávetőleges adatokat a Közbeszerzési Értesítőben megjelent közleményeket összeadva kaphatunk az egészségügyi fejlesztésekről. Ezeket összeszámolva az alábbi, becsült adatokat kaptuk: 2014-ben több mint 27 milliárd forintot költött az állam egészségügyi fejlesztésekre, a következő évben körülbelül 35 milliárdot, majd 2016-ban 52,7 milliárdot. Az idei költségvetési év még nem zárult le, de a Közbeszerzési Adatbázis alapján idén eddig közel 31 milliárd forint jutott erre a célra.
A stadionokat fenntartó Nemzeti Sportközpontok költségvetése az ÁEEK-nál jóval kisebb, de növekszik. 2014-ben 7,2 milliárd, 2015-ben 7 milliárd, majd tavaly 8 milliárd forint volt, idei előzetes tervében pedig 10,3 milliárd forintnyi kiadással számol a szervezet. Ha a sportközpontok közbeszerzéseit nézzük, akkor érdekes számokat láthatunk. Míg 2014-ben és 2015-ben 5,7 és 7 milliárd forintnyi közbeszerzést bonyolítottak le, tavaly a stadionépítési hullám elérte csúcspontját. Ekkor a sportközpontok (saját összesítése alapján) 40 milliárd forintnyi közbeszerzés megrendelői voltak. Azaz 2016-ban közel annyit költött a kormány sportpályák építésére, mint kórházakéra, sőt, az előtte levő évi kórházfejlesztések költségvetéséhez képest a stadionépítések költsége túl is szárnyalta az egészségügyi fejlesztésre fordított összegeket (35-höz képest 40 milliárd forint). Idén eddig 10 milliárd forintot költöttünk stadionépítésekre (kórházfejlesztésre 30-at), igaz, ez még nem a végleges összeg.
Kommunikációra még többet költünk
Azonban amíg a stadionépítésekre költött összeg ingadozik, az egészségügyi fejlesztéseknél is nagyobb összegek mennek el kormányzati kommunikációra, köztük a jól ismert kék, tőmondatos üzeneteket közlő propagandaplakátokra, a nemzeti konzultációkra és azok népszerűsítésére, de ugyanez a (máskor a migrációval riogató kampányokat szervező) hivatal szervezte a letelepedési kötvények külföldi népszerűsítését is. Az állami kommunikáció szervezésére 2015-ben hozták létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, működését a következő évben kezdte meg. A hivatal egyből 25 milliárd forintos keretszerződést kötött többek között Rogán Antal bizalmasa, Csetényi Csaba cégeivel (megemlítendő, hogy a NKH felettes szerve Rogán Antal propagandaminisztériuma).
Idén – ahogy azt júliusban megírta a Magyar Nemzet – azonban tovább emelkedtek az NKH költségei, már az első három hónapban 35 milliárd forintnál is több pénzt költöttek el. Április óta azonban a Közbeszerzési Értesítőben megjelent adatok alapján még legalább 5 milliárddal emelkedett a különféle állami kampányokra költött pénz (a korrektség kedvéért jegyezzük meg, hogy nemcsak a konzultációs propagandára költ a hivatal, hanem például az ELTE és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiadványainak elkészítésére is). Ezzel az állami kommunikációra költött összegek már megelőzik az egészségügyi fejlesztésekre fordított kiadásokat. Ez a 40 milliárd továbbra sem teljes összeg, elképzelhető, hogy a következő hónapokban tovább növekedjen – a teljes összeg a 2015-ös keretszerződés alapján akár 50 vagy 75 milliárd forintra is emelkedhet.
