Vezetőszáron és bilincsben hozták az első tárgyalásra Sz. Évát. A 37 éves abonyi nő egy évvel ezelőtt olyan súlyosan megverte az anyját, hogy az belehalt sérüléseibe. A vádlott mentálisan nem teljesen beszámítható, depresszió miatt kórházban is kezelték; „intellektusa a debilitás felső szegmensébe esik, felfogása nehézkes, gondolkodásának tempója kissé meglassult, ismeretanyaga szűk körű” – fogalmazott az ügyész.
Az áldozatot és a vádlottat is a rendszeres italozás miatt rúgták ki korábban a munkahelyéről. A vádirat szerint Sz. Éva infantilis módon kötődött az anyjához, a kapcsolatuk akkor romlott meg, amikor anyjának új kapcsolata lett. A gyilkosság napján is emiatt veszekedtek.
– Nehezményezte, hogy az édesanyja szerinte túl későn ért haza. A vádlott ekkor ellökte a sértettet, aki nekiesett a hűtőszekrénynek, majd a vádlott a földre kerülő sértettet fölpofozta, és pontosabban meg nem határozott módon és alkalommal, közepes és nagy erővel a fejét ütötte és rúgta – ismertette Tatár Tímea ügyész.
Sz. Éva több órán keresztül verte az anyját, papuccsal és sodrófával is. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, ezért Miszori László bíró a gyilkosság utáni kihallgatás jegyzőkönyvét ismertette: „Lefeküdtem aludni, abba a szobába, ahol ő is volt. Ez olyan negyed tíz körül volt. Utána reggel felkeltem fél hétkor, és megnéztem. Láttam, hogy nem kel fel. Keltegettem, de nem kelt fel. Mondtam neki, hogy anyu, keljél fel. Láttam, hogy vörös volt a feje, meg hideg volt az arca. Utána kimentem az udvarra, elláttam a jószágokat. Csirke, kacsa, liba...”
A mentőket végül családtagok riasztották, de azok csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az ügyész különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolja a nőt.
