NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvBelföld
A liberális választási győzelemmel újra fellángolt a budai turulszobor vita

A liberális választási győzelemmel újra fellángolt a budai turulszobor vita

Gyurcsány Ferenc kormányzása idején folyamatos nyomás nehezedett az akkori jobboldali önkormányzati vezetésre; most kerülő úton próbálja elérni a baloldal, hogy mégiscsak bontsák le a hegyvidéki turulszobrot. A kutyapárti megválasztott polgármester egy régi baloldali törekvést tűzött a zászlajára.

  • 2024. június 13., csütörtök 18:27
Vágólapra másolva!

Nem ez az első kísérlet a magyar baloldal részéről, hogy a budapesti turulszobrot eltávolítsák. Annak idején eleve a baloldal gáncsoskodásai miatt vált hányattatott sorsúvá a XII. kerületben a Böszörményi út és Nagyenyed utca találkozásánál található turulszobor. Emlékezetes: az emlékművet a második világháborús polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberében állították, de mivel nem volt rá építési engedély, ezért fennmaradási engedélyt kellett kérni. Ezt azonban nem adták ki, mert az MSZP–SZDSZ-es többségű Fővárosi Közgyűlés nem járult hozzá. Nem sokkal később a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH, ez a mai kormányhivatal megfelelője, állami szerv) arról hozott döntést, hogy a szobrot le kell bontani.

A kerületi önkormányzat megtámadta a bontási határozatot, a közigazgatási eljárásban másodfokon eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (ami szintén egy mai kormányhivatalnak feleltethető meg, állami szerv) azonban helybenhagyta azt. A XII. kerület ekkor fordult először a Fővárosi Bírósághoz, amely 2008. április 9-én jogerőre emelkedett döntésében kimondta: a jogsértő állapotot meg kell szüntetni, a szobrot el kell távolítani.

Az önkormányzat ezután abban bízott, hogy megkapják az ügyben eljáró I. kerülettől a fennmaradási engedélyt.

Pokorni Zoltán a XII. kerület fideszes polgármestere (2006–2024 között) azt javasolta, hogy a turulszobor csak a városrész második világháborús katonai áldozatainak legyen az emlékműve, a szobor fennmaradásához azonban nem adott tulajdonosi hozzájárulást a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés.

Az I. kerületi jegyző később lefolytatta a szobor építési hatósági eljárását, és mivel úgy találta, hogy „az építmény városképileg és műszakilag elfogadható, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, az elutasításnak okot adó körülmény időközben megváltozott”, engedélyezte a fennmaradást és a használatba vételt. A jegyző ugyanakkor építésügyi bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt.

Az akkori baloldali kormányzás alatt másodfokú hatóságként eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban 2008. július elején úgy döntött, érvénytelen az I. kerületi jegyző által kiadott fennmaradási engedély, a szobrot el kell bontani.

Demszky Gábor, aki akkoriban volt Budapest SZDSZ-es főpolgármestere, ezt nyilatkozta:

Turulos szobrot állítani értelmetlenül halálba hajszolt magyar katonák és meggyilkolt magyar zsidó és nem zsidó civilek emlékére nem az áldozatok emlékének ápolását, hanem meggyalázását jelenti. A turul ma is hivatalos jelképe több honvédségi és más fegyveres szervezetnek, és katonai szimbólumként nem is zavar senkit.

A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.

Fotó: Magyar Nemzet