A bukott kormányfő nevéhez számos elképesztő ügy kapcsolódik. Most összegyűjtöttük Gyurcsány legnagyobb botrányait.
Gyurcsány Ferenc, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnépszerűtlenebb politikusa lett. Dobrev Klára csütörtökön bejelentette Gyurcsány Ferenc teljes visszavonulását a közélettől. Valamint azt is, hogy feleségével, Dobrev Klárával elválnak. Gyurcsány lemondott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki és frakcióvezetői tisztségéről, valamint országgyűlési képviselői mandátumáról is. Ezzel lezárult egy több mint négy évtizedes politikai pálya, amely során Gyurcsány KISZ-titkárból az ellenzéki politikai térfél meghatározó alakjává vált. Most bemutatjuk a bukott kormányfő legnagyobb botrányait.
Az őszödi beszéd
A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt a Magyar Szocialista Párt frakciója zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. A győzelmi hangulat gyorsan elpárolgott, Gyurcsány Ferenc programbeszédében ugyanis százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetett még az önkormányzati választások előtt. Mivel népszerűségvesztéstől tartottak, főként a vidéki polgármesterek részéről ellenállás fogalmazódott meg. Gyurcsány 25 percben reagált az elhangzottakra, ez a felszólalás kapta később a közbeszéden az „őszödi beszéd” elnevezést.
A beszéd azért volt sokkoló hatású, mert maga a miniszterelnök vallott arról, mégpedig trágár stílusban, hogy milyen hatalomtechnikai játszmákkal, trükkökkel sikerült pozícióban maradnia, eltitkolva a nyilvánosság és saját pártja elől is az ország valós gazdasági helyzetét, és azt, hogy kormányának nincs ötlete arra, mit kellene tenni.
A miniszterelnök többek között ezt mondta: Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.
Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?"
Gyurcsány azt is mondta: "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. A trágárságoktól hemzsegő beszédben ("elkúrtuk", "kurva ország", bassza meg") a választókat mélyen lenézve arról is beszélt, hogy lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek
A 2006-os brutális rendőrterror
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően nem sokkal megkezdődtek a tüntetések is. A kezdetekben pár ezer ember, másnap már tízezren gyűltek össze Gyurcsány és a kormánya lemondását követelve. A tüntetők szeptember 18-án elfoglalták a Magyar Televízió székházát. A demonstrációk a következő napokban is folytatódtak. A rendőrterror 2006. szeptember közepétől egyre erősödött.
SZEPTEMBER 19-ÉN AZ MSZP AKKORI SZÉKHÁZÁNÁL MÁR LOVASRENDŐRÖK OSZLATTAK, AZ ÖSSZECSAPÁSOK SORÁN 69-EN SÉRÜLTEK MEG.
A legnagyobb rendőri túlkapások október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, következtek be. A fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen, amelynek képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a brutális fellépésre.
A további tiltakozások megfékezésének érdekében kiürítették a Parlament előtti Kossuth teret, az ott tüntetőket kiszorították a területről. Mindezt azzal magyarázták, hogy a napközben zajló állami ünnepségre érkezők biztonságát kívánják ezzel a lépéssel garantálni. Tüntettek a Bazilikánál, ahonnan a rendőrök a tiltakozókat a Corvin közhöz terelték, s a nagyjából hétezer fős tömeg kiszorult a Nagykörútra, megbénítva az autós forgalmat. Onnan az Astoriára, majd a Deák térre vonultak a tiltakozók.
A Fidesz - amely ekkor a legnagyobb ellenzéki párt volt - az Astoriánál tartott saját ünnepi megemlékezést. A rendőrség viszont tudatosan ebbe az irányba szorította a Deák térnél tiltakozókat, így a két csoport találkozott egymással. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul brutálisan verni kezdte, majd lovasrohamot is vezényeltek a jórészt békés megemlékezők ellen, ahol babakocsit toló anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak. A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek.
Révész Máriuszt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét a szemtanúk elmondása szerint a rendőrök lőtték fejbe gumilövedékkel akkor, amikor – képviselői igazolványát felmutatva – erőszakosságukért kérdőre vonta őket.
Több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek. Cs. Attila, akinek kilőtték az egyetlen ép szemét, néhány évvel később öngyilkos lett.
Terrorcselekmények
A BALSAI-JELENTÉSBŐL AZÓTA MÁR TUDJUK, HOGY TERRORCSELEKMÉNYEK TÖRTÉNTEK 2006. OKTÓBER 23-ÁN BUDAPEST BELVÁROSÁBAN - ezt Balsai István korábbi igazságügyi miniszter, későbbi alkotmánybíró hozta nyilvánosságra a 2006. őszi utcai zavargássorozat körülményeit vizsgálva. Balsai szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan hajtotta végre a túlkapásokat.
BALSAI SZERINT A RENDŐRÖK "LEGFELSŐBB POLITIKAI UTASÍTÁSRA", VAGYIS GYURCSÁNY FERENC PARANCSÁRA CSELEKEDTEK.
Teljes CIKK az Origo.hu oldalán olvasható.
Forrás: Origo.hu
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
