Gustav Klimt-festmény körüli botrány: Lázár János feljelentést tett + videó
Védett kulturális javakkal való visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás gyanújával indított feljelentést Lázár János minisztériuma egy Gustav Klimt festmény ügyében. A tárca egyben kezdeményezi a műalkotás védetté nyilvánítását.
A magyar műtárgyfelügyeleti hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt egy kevésbé ismert és dokumentált festményét.- írja a Világgazdaság. Lázár János vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) feljelentést tesz, kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.
A szaktárca keddi közleményében emlékeztetett, hogy 2023-ban került a látókörébe egy „Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 centiméter, szélesség: 53,50 centiméter, jelzés nélkül” adatokkal meghatározott festmény. A műtárgyfelügyeleti hatóságtól egy magánszemély kért a tulajdonában álló képre kiviteli engedélyt, a festmény értékét a kérelmező 50 ezer forintban jelölte meg.
A kérelmező által megadott adatok, valamint a festményről benyújtott fényképfelvétel alapján a hatóság megállapította, hogy a műtárgy az országból történő kivitele a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) szerint nem engedélyhez kötött. Később kiderült, hogy a festmény valójában Gustav Klimt a nyilvánosság és a szakirodalom előtt közel egy évszázada eltűnt alkotása. Emiatt rendelt el feljelentést az ügyben Lázár János, építési és közlekedési miniszter.
Kalandos a Klimt-kép további sorsa
Az ÉKM a vizsgálat során megállapította, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel. A kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették.
Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján – egy magánkérelmezőnek készült, nyilvánosságra csak 2025-ben hozott vizsgálata során – már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben, Bécsben festett portréja. A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a Gustav Klimt Nachlass feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs.
Megtörtént a feljelentés
Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény jelenleg lehetővé teszi, hogy műtárgyak kiviteli engedélyezése során a kérelmezők az „ellenőrzött bejelentés” jogintézményét alkalmazzák, amely az általuk – hatósági eljárás keretében, felelősségük tudatában – megadott információkon alapul. Az ÉKM a vonatkozó jogszabály megváltoztatását kezdeményezi, amelynek célja, hogy az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is. A minisztérium kezdeményezi a szóban forgó Klimt-festmény védetté nyilvánítását.
Van Gogh és Monet után különleges Klimt-kiállítás nyílt Budapesten
Májusban megérkezett a magyar fővárosba az a két kontinens számos országát megjárt különleges immerzív kiállítás, amelyen a világ egyik legismertebb festője, Gustav Klimt leghíresebb képei elevenednek meg. A Csók, a Hölgy legyezővel, valamint a Halál és élet több más híres Klimt-alkotással együtt kel életre a digitális térben, ahol a legmodernebb technika révén merülhetnek el a látogatók a bécsi szecesszió aranykorában.
Teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
Fotó: Canva
