Nézőpont Intézet: A kormánykritikus médiumok gazdaságilag is sikeresen működnek
Az Európai Bizottság egyik leggyakoribb bírálata Magyarországgal szemben, hogy a hazai médiapiac nem szabad, ez pedig sérti a jogállamiságot. A Nézőpont Intézet friss elemzése szerint azonban a tények ennek éppen az ellenkezőjét mutatják: a magyar sajtó sokszínű, a közönség pedig kiegyenlített arányban fogyaszt kormánykritikus és kormánybarát tartalmakat.
A cikk az Origo honlapján is elérhető.
Szerdán mutatta be a Nézőpont Intézet a legfrissebb tanulmányát, amely a hazai médiafogyasztási szokásokról szól. Az „A magyar médiapiac 2024-es helyzete” című tanulmány szerint a magyarok 88 százaléka naponta használ valamilyen médiafelületet, és szinte azonos arányban tájékozódnak kormánykritikus (64 százalék) és kormánybarát (65 százalék) médiumokból. Mindössze a lakosság 6-6 százaléka zárkózik el az egyik forrástípustól teljesen. A kutatás szerint a kormánykritikus médiumok gazdaságilag is sikeresen működnek: 2024-ben összesen 100 milliárd forintos bevételt értek el, és összességében nyereségesek. Emellett 2010 óta 36 új, kormánykritikus sajtótermék jött létre, ami a Nézőpont szerint szintén cáfolja az elnyomó médiarendszerről szóló vádakat. A jelentés kitér arra is, hogy több kormánykritikus médium külföldi forrásból, mintegy 3 milliárd forintnyi dollárból gazdálkodik, miközben a magyar médiafelügyelet döntéseit politikai befolyástól mentesen hozza meg. A 2024-es évben kizárólag kormánypárti médiumokat sújtott bírság politikai tartalom miatt. A tanulmány szerint a kormányzati tájékoztatás is hatékonyan működik: a rendszeres kormányinfók, a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az állami, valamint magánvállalatok adatainak nyilvánossága uniós összevetésben is kedvező. A közmédia pedig arányosan jeleníti meg a politikai szereplőket: statisztikailag a kormánypárti és ellenzéki szereplők azonos számú híranyagban szerepelnek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a tanulmány bemutatóján kijelentette: A magyar sajtó nemcsak szabad, de sokszínű is. Mind a kormánybarát, mind a kormánykritikus tartalmak eljutnak az emberekhez. A magyar sajtószabadság megkérdőjelezése politikai termék, nincs tényalapja. A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Néző László, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Kereki Gergő, a Mandiner vezérigazgatója és Boros Bánk Levente, a Nézőpont elemzési igazgatója vitatták meg a külföldi finanszírozás és befolyás szerepét a magyar médiában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy bizonyos témákban – például uniós, külpolitikai vagy Ukrajnát érintő kérdésekben – egyes portálokon egyértelműen tetten érhető a külföldi politikai nyomás. Boros Bánk Levente hozzátette: a Nézőpont elemzéseit a Bizottság eddig rendre figyelmen kívül hagyta jogállamisági jelentései készítésekor, noha azok részletes adatokat tartalmaznak a hazai médiaviszonyokról.
Fotó:
