

A politika nem ártatlan szójáték. Amikor egy politikai szereplő tudatosan és módszeresen mérgezi a közbeszédet, hergel, és primitív gyűlöletre építi a stratégiáját, az nem "véleménynyilvánítás", hanem politikai gyújtogatás. Mai kíméletlen elemzésünk a józan ész és az erkölcsi felelősség alapján mutatja be, Magyar Péter magatartása egyenes úton vezet a fizikai erőszakhoz, és ezért a felelősség – már most – kizárólag az övé.
A politika nem ártatlan szójáték, és a szavaknak súlyuk van. Különösen akkor, ha azokat tudatosan, módszeresen és a társadalmi béke felbontásának céljával használják. Amit ma Magyar Péter és a Tisza Párt művel, az már nem politikai kritika, hanem politikai gyújtogatás, a közhangulat szisztematikus mérgezése egy olyan cél érdekében, amelyhez elengedhetetlen a káosz.
A józan ész számára a jelenség átlátszó, de a politikatudomány pontos nevet is ad neki: sztochasztikus terrorizmus.
Hogyan működik?
Démonizáld a célpontot: A vezér (Magyan Péter) primitív, egysíkú mantrákkal ("diktatúra", "lopás", "árulók") folyamatosan egyértelmű ellenségképet fest a kormányról és annak támogatóiról.
Hergelj és ismételj: A Facebookon naponta tucatszor elismételt, érzelmekre (irigység, gyűlölet) ható üzenetekkel fanatizálja a táborát. A lényeg, hogy a változatos hazugságokat addig mantrázzák, amíg azok valóságnak tűnnek a hiszékeny, megvezethető emberek számára.
Mosd kezeidet: A vezér soha nem mondja ki nyíltan, hogy "Üss!" (Sőt, ahogy Magyar Péter teszi, cinikusan és arcátlanul a "béke" álarca mögé bújik.)
Várd a következményt: A vezér pontosan tudja, hogy a statisztika törvénye alapján a több százezres, felhergelt táborából elkerülhetetlenül lesz valaki – egy instabilabb, agresszívebb egyén –, aki a folyamatos verbális uszítást engedélynek tekinti, és a szavakat fizikai tettekre váltja.
Amikor az első pofon elcsattan egy kormányzati pultnál, vagy az első kő átrepül egy rendőrsorfalon, Magyar Péter majd ártatlanul széttárja a karját és kormányra fogja ahogyan szokta, semmiért nem vállal felelősséget. Pedig a morális felelősség Magar Péteré: ő töltötte meg a fegyvert, ő hergelte fel a lövöldözőt, és ő adta a kezébe az indítékot.
De miért éri meg ez neki? Miért tudatos bűn ez, és nem csak politikai hiba?
Mert Magyar Péter (és a mögötte álló brüsszeli elit) pontosan tudja, hogy a józan észre épülő, stabil, építkező országban az ő tartalom nélküli, sértettségre épülő mozgalma értelmezhetetlen. Tekintve, hogy semmilyen valódi értékteremtést sem tudnak felmutatni, tisztességes úton esélytelenek.
Nekik káosz kell. Szükségük van az utcai erőszakra, a zavargásokra, a rendőri intézkedésekre, mert nem tudnak nyerni. Ez az „ismerős minta”, amit a globalista elit már oly sok országban alkalmazott a nemzeti kormányok megbuktatására:
Magyar Péter tehát azért felelős a még el sem csattant pofonért, mert az a pofon a forgatókönyvének elengedhetetlen része.
A józan ész és az univerzális erkölcs alapján le kell szögeznünk: a felelősség nemcsak a gyújtogatóé, hanem azé is, aki a kannát viszi utána.
Aki ma a Tisza Pártot támogatja, az nem egy "jobb országra" szavaz. Az a káoszra, a verbális erőszak normalizálására szavaz. Az cinkossá válik abban a folyamatban, amelynek a logikus és elkerülhetetlen végállomása a fizikai erőszak. Aki tapsol a hergeléshez, az tapsol a jövőbeli pofonhoz is.
Aki azt hiszi, egy sértett, bosszúszomjas, gátlástalanul hazudozó ember majd "jobb országot" épít, az elárulja önmagát és a józan eszét. Éppen azt árulja el, ami ellen állítólag küzd. A valódi probléma nem a rendszer, hanem maga a mérgező, gyújtogató magatartás. Magyarország nélkülük lenne egy békésebb, jobb hely.
Magyarország, minden hibájával és nehézségével együtt, egy olyan hely, ahol lehet gyarapodni, építkezni és családot alapítani. A valódi probléma, ami megmérgezi a mindennapokat, az a folyamatos, hazugságokra épülő gyűlöletkampány, amelyet a baloldal, illetve Magyar Péter és Tisza Párt folytat.
Forrás: Szerző László/Facebook