Elszabadultak az indulatok a Külügyi Tanács ülésén
Szijjártó Péter elmondta, hogy a berlini külügyminiszter azt követelte, hogy Magyarország adja fel a nemzeti érdekek képviseletét és helyette Ukrajna mellett álljon ki. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez a fenyegetés egyértelművé tette, hogy a Berlin-Brüsszel-Kijev tengely háborúba akarja vinni Európát, és ebben a szuverén magyar kormány akadályozza őket.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint Johann Wadephulnak vissza kell venni az agresszióból és a német birodalmi testtartásból. Deutsch Tamás rámutatott, hogy amikor az ukránok megfenyegetik Magyarországot, akkor bezzeg nem ilyen hangos a német vezetés. De nem ez volt az első eset, hogy a német külügyminiszter a magyar kormányt támadta, követelve az Ukrajnáért való önfeláldozást.
Az Ukrajna-párti uniós tagállamok felháborodása
A Barátság kőolajvezeték leállítása miatt a magyar kormány közölte, hogy blokkolja a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt, és az Ukrajna uniós tagságához szükséges lépéseket.
A nemrég megválasztott holland miniszterelnök, Rob Jetten ezt követően a magyar vétó megkerülését lengette be. Azt mondta, hogy ha egy tagállam nem tartja be, amiben közösen megegyeztek, akkor nem kell ragaszkodnia az uniónak a saját jogszabályaihoz, azaz az egyhangú döntésekhez.
Nem maradt nemzetközi visszhang nélkül a német külügyminiszter fenyegetése
Több hírforrás is beszámolt a hazánkat érő kemény hangnemről, aminek oka az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel blokkolása a Barátság kőolajvezeték ukrán elzárása miatt. A sajtóorgánumok kiemelték Johann Wadephul durva és nyers stílusát, de hangsúlyozták Szijjártó Péter kemény viszontválaszát is.
A Politico is beszámolt róla, hogy Johann Wadephul német külügyminiszter „súlyos következményekkel” fenyegette meg a magyar küldöttséget, ha Budapest nem változtat álláspontján az Ukrajnának szánt hitel ügyében.
