Olyan hatalmas összegekről van szó, hogy mindennapi ésszel értelmezni is nehéz. Segít megérteni, ha úgy egyszerűsítjük: minden magyar háztartás autót is vehetne azon, amit vesztettünk, pedig mi nem is háborúztunk.
Elsőként a múlt, majd a jelen. Az eddigiekben három fő csatornán szivattyúzta ki a pénzt Magyarországról és a magyar emberek zsebéből a háború, más zsebekbe vándoroltatva.
Az ukrajnai háború eddigi költségei Magyarország számára: gáz, állampapír, szankciók. A három fő terület, amelyen keresztül pénzügyi értelemben hatalmas csapásokat szenvedett el az ország. Megdrágult a behozott gáz: ezen „háborús felárként” 6386,3 milliárd forint többlet kiadás keletkezett a magyar gazdaságban.
A kutatók az átlag körüli futamidejű magyar állampapírokat vizsgálva arra jutottak, hogy az ötéves papírok hozam 2 százalék körüli szintről 4-6 százalék fölé emelkedett, ami az országnak többlet költséget okoz: az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal lett drágább. A háború miatt röpködtek a szankciók, amit az Európai Unió az oroszokra kivetett, arra Moszkvából válaszok érkeztek. Ez megnyeste a magyar exportot: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.
Az összesített veszteség: kilencezer milliárd forint – Ukrajna eddig legalább 2,2 millió forintjába került minden egyes magyar háztartásnak – írták a Századvég kutatói.
Ennyibe kerül, ha az EU-hoz csatolják Ukrajnát: támogatás, újjáépítés, nyugdíj
Brüsszel és Európai vezetők nem csak támogatják, hanem sürgetik is Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Ez további költségekkel járna az európaiaknak, a magyaroknak is, mégpedig sok évig.
A kutatóintézet szerint 11-20 milliárd euró költséget jelentene, hogy a csatlakozás a jelenlegi szabályozás alapján markánsan átalakítaná az uniós támogatási keretrendszert. A támogatások elosztása is változna.
A csatlakozás miatt felmerülő újabb költségtételek:
Magyarország évente 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet a kohéziós- és a Közös Agrár Politika forrásaiból. Az Európai Parlament azt javasolja: a tagállamoknak fordítsák a GDP-jük 0,25 százalékát évente Ukrajna támogatására – ez a magyaroknak évi 202,9 milliárd forint extra pénz külföldre utalását jelentené.
Magyarország és Ukrajna között egyedülálló nyugdíj-egyezmény van érvényben. A 65 év feletti ukrán állampolgárok száma alapján 5 százalékos áttelepülés esetén ez 1017,8 milliárd forintos többletnyugdíj-kiadást jelentene a magyar államháztartásnak.
Ukrajna nem képes újraépíteni magát a háború után, ezt is az Európai Unió készül megfinanszírozni. Ha GNI részarányuk alapján terítik szét a költségeket a tagállamok között, Magyarországra a teljes költség 1,4 százaléka jutna. Ha ezt, amint feltételezhető, a következő öt évben kell előteremteni, hazánknak évente még 536 milliárd forintot kellene elindítani keleti célirányban.
A Századvég összesítése: Ukrajna gyorsított felvételének közvetlen költségei a jelenleg ismert keretek közt elérnék az évi 1870 milliárd forintot Magyarország számára.
Ez 458 ezer forintnak megfelelő összeget jelente minden egyes magyar háztartásnak, a már fent számba vett 2,2 millió forinton felül.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
