
Megvétózta a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó fűtőanyag-beszerzésről szóló orosz–magyar szerződést az Európai Unió. A kormány szerint a beruházás emiatt nem áll le.
Az Európai Unió csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó orosz–magyar szerződéssel foglalkozott, a paksi atomerőmű bővítését, azaz az építkezést nem blokkolja – közölte a bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. Hozzátette: a brüsszeli testület március elején foglalkozott a kérdéssel, de egyelőre csak korlátozott mértékben tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak.
A szóvivő ugyanakkor hozzátette, tudomása szerint a magyar kormány már beleegyezett a paksi dokumentumok titkosításának feloldásába, így hamarosan a részletekről is beszélhetnek. „A dokumentumok, amelyekre a döntésünket alapoztuk, titkosítottak. Ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a dokumentumok titkosításának a feloldásába” – közölte Anna-Kaisa Itkonen.
Reggel a kormányszóvivő is úgy nyilatkozott, hogy a viták ellenére a paksi beruházás folytatódik. Kovács Zoltán azt hangoztatta: az unió atomügyi hivatala változtatásokat kért az egyik, üzemanyag-szállításról szóló paksi szerződésben. „A szerződés alapján eljáró Euratom mellett az Euratom ellátási ügynöksége is áttekintette a nukleárisüzemanyag-ellátásra vonatkozó kivitelezési megállapodást, amellyel kapcsolatban bizonyos változtatásokat kért. A folyamatban lévő egyeztetések azonban semmilyen formában nem blokkolják a beruházást, és nincsenek hatással a beruházási megállapodásra, amely 2015. január elsején hatályba lépett” – mondta Kovács Zoltán.
A Financial Times szerint Brüsszel javaslata komoly csapás Orbán Viktor miniszterelnöknek. A cikk emlékeztet: korábban több uniós tisztviselő is kifejezte aggályait amiatt, hogy Moszkva az energiapolitikát használhatja az EU megosztására. Az ügyben illetékes Európai Atomenergia-bizottság régóta kifogásolta, hogy Magyarország kizárólag az oroszoktól szerezné be az erőműhöz szükséges fűtőanyagot, most pedig az Európai Bizottság is beállt az Euratom mögé. Az újság szerint a blokkolásról szóló döntés már a múlt héten megszületett. A Financial Times rámutat: ahhoz, hogy a paksi bővítés mégis megvalósuljon, az kell, hogy Magyarország újratárgyalja a fűtőanyag-szerződést vagy jogi lépéseket tegyen az Európai Bizottság ellen.
Lázár János is megerősítette, hogy az unió kifogásolta a paksi bővítés egyes elemeit. A kancelláriaminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjúban azt mondta: 2013 óta folynak az egyeztetések az atomreaktor bővítésével kapcsolatban. Lázár János szerint folyamatosak az egyeztetések az unió illetékeseivel és az oroszokkal is – ugyanakkor kiemelte: az uniónak nem érdeke, hogy teljesen leállítsa a paksi bővítést. „Tegnap magam tárgyaltam az orosz tárgyalódelegációval, az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül. Ez biztosítani fogja egyrészt azt, hogy biztonságos legyen Magyarország számára az üzemanyag-ellátás, természetesen lehetővé fogja tenni azt, hogy az oroszok is szállítsanak üzemanyagot, és természetszerűen Magyarország számára biztosítja azt, hogy a legversenyképesebb üzemanyag legyen Magyarországon” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget irányító politikus.
Az orosz atomenergia-ügynökség szerint a vita nem arról szól, hogy az Európai Unió megtiltotta volna az orosz nukleáris fűtőanyag beszállítását Magyarországra. A Roszatom szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt hangsúlyozta: a paksi bővítésről szóló szerződést Magyarország egyeztette az Európai Bizottsággal.
Hazugnak nevezte Lázár János kancelláriaminisztert a PM európai parlamenti képviselője. Jávor Benedek azt mondta: nem igaz az, hogy a kormány egyeztetéseket folytat arról, hogy az orosz Roszatomon kívül más cég is szállíthasson nukleáris üzemanyagot az új blokkba. A képviselő arra hivatkozik, hogy személyesen beszélt erről az egyik lehetséges amerikai beszállítóval.
„Felvettem a kapcsolatot a Westinghouse-szal is, és a Westinghouse mind írásban, mind szóban határozottan tagadta bármiféle egyeztetésnek létét akár a magyar kormánnyal, akár a paksi beruházó projektcéggel, akár az orosz féllel, tehát nincsenek folyamatban egyeztetések, tárgyalások az alternatív üzemanyag-ellátás megteremtéséről. Márpedig ha nincs alternatív üzemanyag-ellátásra lehetőség, akkor az EU nem fogja jóváhagyni az ellátásról szóló szerződést, tehát ez ebben az esetben a projektnek igenis a végét jelentheti” – hangsúlyozta Jávor Benedek.
A szocialisták társadalmi egyeztetést követelnek, és piszkos paktumnak tartják a kormány Oroszországgal kötött megállapodást. Az atomerőmű-bővítést 2009-ben még támogatták a szocialisták, Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes most mégis azt hangoztatta, hosszú távon zöld energiával kellene kiváltani az atomenergiát. „A paksi bővítés uniós blokkolása bebizonyította, hogy nem lehet az emberek háta mögött piszkos paktumokat kötni az oroszokkal, pláne nem egy olyan miniszterelnöknek, akire az ügynökmúlt árnyéka vetül, és aki a szélsőséges Jobbik támogatásával verte át ezt a bővítést a magyar országgyűlésen. A paksi beruházás blokkolása azt is jelenti, hogy nem lehet egyetlen országra, ráadásul háborús konfliktusban érintett országra bízni Magyarország energiabiztonságát. Ezek egyértelmű üzenetek, sajnálatos, hogy a kormány nem akarja ezeket meghallani” – fogalmazott Tóth Bertalan.
Az MSZP-ben egyébként belharchoz vezetett a bővítés kérdése. A budapesti pártszervezet fordulatot sürget, és atomstopot hirdetne, ahogy ezt múlt heti sajtótájékoztatóján Kunhalmi Ágnes fővárosi elnök bejelentette. A párton belüli atomlobbi azonban az elmúlt évtizedekhez hasonlóan az atomerőmű szükségességét hangsúlyozza. Az Index úgy tudja, hogy személyeskedésig fajuló vita kezdődött az MSZP-ben az atomstopot sürgető budapesti csoport, illetve az atom mellett kiálló Tolna megyei párttagok között.
A Liberálisok a paksi bővítés leállítását követeli, miután az Európai Unió Fodor Gábor szerint gyakorlatilag blokkolta a beruházást. A politikus azt mondta: a Liberálisok a magas költségek és az Oroszországtól való függőség miatt a kezdetektől bírálta a bővítést. Hozzátette: a brüsszeli határozat most azt jelenti, hogy nem az Orbán-kormány, hanem az Európai Bizottság védi Magyarország érdekeit. „Elhibázott, az ország számára óriási terhet jelent. Értelmetlenül köti Oroszországhoz Magyarországot, olyan függésbe taszítja Magyarországot a putyini Oroszországgal, amely elfogadhatatlan politikailag és gazdaságilag. Unokáink is fizetni fogják ennek a költségét. Ráadásul a kormány még titkosítja is az egészet, nyilvánvalóan azért, mert nem tisztességesek a szándékai. Ehhez képest most kiderül, hogy nem az Orbán-kormány védi Magyarország érdekeit, hanem az Európai Bizottság” – mondta a Magyar Liberális Párt elnöke.