Századvég-ügy: továbbra sem tudni, mi volt 2013 előtt
Továbbra sem tudni, hozzáfért-e államtitkokhoz 2013 előtt a kormánytól milliárdos megbízásokat elnyerő Századvég Alapítvány. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén kiderült, az átvilágítás után több mint 20 ember férhetett hozzá minősített adatokhoz. A Fidesz a bizottsági meghallgatás után nem is vizsgálná tovább az ügyet, az ellenzéki pártok viszont a 2010 után kötött szerződéseket is vizsgálnák.
„Lázár miniszter úr azt írta le, 2013 novemberétől van a Századvégnek minősítése, ez vonatkozott a telephely és a személyek minősítésére. Pintér úr egy részletes választ adott, hogy 2013-ban indult a folyamat és a 2014-ben kapta meg a telephely minősítést a Századvég” – közölte Fodor Gábor. Két személy, két eltérő dátum – a liberálisok országgyűlési képviselőjének írásban válaszoltak kérdéseire a tárcavezetők.
Az államtitoknak minősülő adatokhoz hozzáférő és azokból stratégiákat, elemzéseket készítő Századvég volt a téma a nemzetbiztonsági bizottságban.
„2013 júniusában kezdeményezte a Századvég Politikai Iskola Alapítvány az iparbiztonsági átvilágítás lefolytatását” – ismertette Tapa Barnabás, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnökének az tűnt szokatlannak, hogy önmagára kezdeményezte a Századvég az átvilágítást és hogy önmaga határozta meg a telephelyet, önmaga határozata meg hogy kire vonatkozik.
24 személyt világítottak át és 2014 januárjában a telephely megkapta a titkosszolgálati engedélyeket. De arra nem kaptak választ a résztvevők, hogy miért kérte ezt a Századvég.
„Mi nem tudjuk, hogy a Századvég kivel, mikor, miért kötött szerződést, és ott milyen titkok mozogtak. Ebbe mi nem tudunk tájékoztatást adni, csak akkor ha a titokgazda azt mondja, hogy titoksértés történt” – közölte Tasnádi László, a Belügyminisztérium államtitkára.
Az ellenzéki képviselők a kérelmezést megelőző időszakra is kíváncsiak lettek volna – vagyis a 2010–13 közötti évekre, hiszen a kormányközeli alapítvány már akkor is készített stratégiákat a kormánynak.
„Nem tudjuk, hogy mi történt korábban” – reagált az államtitkár. Vagyis csak akkor derülhetne ki, hogy a Századvég sértett-e államtitkot az átvilágítása előtt, ha a titokgazda, vagyis ő maga vizsgálatot kezdeményezne.
„A titokgazdának kellene döntenie, hogy történt-e titoksértés, tehát önmagukról kellene dönteni, ami egy abszurd helyzet, ezért az Ab-hoz fordulunk. Ehhez 50 parlamenti képviselő aláírása elegendő, és remélem, össze tudjuk szedni, és ha megvan, akkor utólagos normakontrollért az Ab-hoz fordulunk” – közölte Fodor Gábor.
A Jobbik is támogatja az aláírásgyűjtést. Az LMP pedig belső vizsgálatot követel az érintett tárcavezetőktől. „Lázár János és Pintér Sándor szeretném, hogy belső vizsgálatot rendelne és megválaszolná azokat a kérdéseket, amelyeket itt a bizottságban minden oldalról megpróbáltunk feltenni” – közölte Szél Bernadett.
Vizsgáltatná a 2010–2013 között a Századvég Alapítvánnyal kötött szerződéseket a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke is. A fideszes Németh Szilárd viszont a bizottsági ülés után lezártnak tekinti az ügyet. „A Századvég működésével kapcsolatban semmilyen államtitoksértés nem merült föl, nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg, semmilyen törvénytelen működés, semmilyen államtitoksértés nem merült föl, erre semmilyen adat nem áll rendelkezésre. A bizottság a maga részéről ezt az ügyet lezártnak tekinti, és ez nem volt más, mint egy balliberális politikai támadás, ha úgy tetszik, vihar egy pohár vízben” – közölte Németh Szilárd.
Kérdéseinkkel kerestük a Századvég Alapítványt is, de adásunkig azokra nem válaszoltak.
