"El a kezekkel Szíriától": Obama pártja is megosztott
Kongresszusi felhatalmazást kér az amerikai elnök a Szíria elleni katonai csapáshoz, de döntés több mint egy hétig nem várható, mivel az amerikai törvényhozás őszi ülésszaka szeptember 9-én kezdődik. A beavatkozás ellen Amerikában és Nagy-Britanniában is tüntettek.
„Gondos megfontolás után úgy döntöttem, hogy az Egyesült Államoknak katonait akciót kell indítania a szíriai rezsim ellen” – fogalmazott korábban Barack Obama. Felhatalmazást kér a kongresszustól a szíriai katonai beavatkozásra az amerikai elnök. Barack Obama szombaton bejelentette: az elvi döntést már meghozta, de a támadásra a képviselőknek is rá kell bólintaniuk.
„Felhatalmazást fogok kérni az erő használatára az amerikai emberek képviselőitől a kongresszusban. Az elmúlt napokban azt hallottuk a képviselőktől, hogy hallatni kívánják a hangjukat. Ezzel teljesen egyetértek. Így ma reggel beszéltem mind a négy kongresszusi vezetővel, és megegyeztünk abban, hogy egy vitát és egy szavazást tartunk, ahogy a kongresszus őszi időszaka megkezdődik” – közölte Barack Obama.
Az ellenzék azonnal reagált. „Nem megnyugtatóak az Obama-adminisztráció eddigi indoklásai. A legtöbb kijelentésük az általuk nemzetközi normáknak nevezett dolgokkal van összefüggésben, és azt tanácsolták, hogy az amerikai hadsereg védje meg ezeket. Én úgy látom, hogy az amerikai hadseregnek csak arra van felhatalmazása, hogy az Egyesült Államok alapvető nemzetbiztonsági érdekeit védje” – közölte Ted Czuz republikánus képviselő.
Obama saját pártjának képviselői is megosztottak a kérdésben. New York demokrata szenátora azt mondta: nemmel fog szavazni szeptemberben, mert túl sok a tisztázatlan kérdés. „Ez háború? Nem háború, ha egy korlátozott háború? Ha lövedékeket lövünk és bombázunk egy közösséget, az háború. Ahhoz pedig hadüzenet szükséges, amit alkotmányosan el kell fogadni, de én még nem láttam erre utalást. És ha Amerika elhatározta, hogy meg fogja tenni, mégis milyen felhatalmazás alapján küldjük a fiataljainkat a fájdalom útjára az ENSZ, Nagy-Britannia és Franciaország nélkül, anélkül, hogy bárki is támogatna minket?” – tette föl a kérdést Charles Rangel.
A szíriai lázadók parancsnoka üdvözölte az amerikai elnök bejelentését, de szerinte a kongresszusi vita és szavazás időt hagy Aszadnak a további gyilkosságokra. „Régóta vártunk már erre a döntésre. Bár sok időbe telt nekik, végül mégis meghozták. Az emberek és a szabadságharcosok nagyon boldogok voltak Obama elnök döntése miatt. Ugyanakkor megértjük, amit mondott a kongresszusi vitáról” – fogalmazott Mohammad Abuod parancsnokhelyettes.
Az Iráni kormány támogatásáról biztosította a szír vezetést, a forradalmi gárda parancsnoka pedig nyíltan megfenyegette az Egyesült Államokat és Izraelt. Szavai alapján a Szíria elleni katonai csapás regionális háborúhoz vezethet a Közel-Keleten, de a részt vevő országok saját nemzetbiztonságukat is kockáztatják. A szíriai miniszterelnök közvetlenül Barack Obama bejelentése után úgy fogalmazott: a szír hadsereg rajta tartja ujját a ravaszon és kész megvédeni az országot a nyugati hatalmaktól.
Megoszlanak a vélemények
Tüntetések követték Barack Obama bejelentését Amerika- és Nagy-Britannia-szerte. A tiltakozók azt követelték, hogy az Obama-adminisztráció várja meg az ENSZ vizsgálatát. A Szíriából elmenekült lakosság nagy része viszont támogatna egy katonai beavatkozást.
A szíriai polgárháború miatt eddig kétmillióan menekültek el az országból, a kurdisztáni menekülttáborban 50 ezren élnek. A táborlakók többsége ellenzi az amerikai beavatkozást.
„Ellenzem az amerikai beavatkozást. Miért avatkoznak be Szíriában? Miért? Szíria olyan lesz, mint Irak. Ami megtörtént Irakban, meg fog Szíriában is. Ellene vagyok” – hangoztatta Hamza Assaf szír menekült.
„Nem támogatom a katonai beavatkozást. Ellene vagyok az amerikai szerepvállalásnak Szíriában, mert Amerika még sosem bizonyította, hogy a beavatkozásai bármely országban a demokrácia érdekében történnének. Mindig a saját, legfőképp gazdasági érdekei motiválták” – vélekedik Hussein Salmar menekült.
Vannak, akik azt mondják, hogy túl sokat szenvedtek az Aszad-rezsim alatt, és remélik, hogy az amerikai szerepvállalás véget vet ennek.
„Mikor egy ország beleavatkozik egy másik ország ügyeibe, negatív, de a szíriai kormány arra kényszerített minket, hogy azt mondjuk, a beavatkozás jó dolog annak érdekében, hogy a szenvedésnek vége legyen” – mondta Shorash Ali szír menekült.
Tüntetők jelentek meg az utcákon
Nem sokkal Barack Obama katonai beavatkozásról szóló bejelentése után tüntetők csoportjai jelentek meg az utcákon Amerika-szerte. A tiltakozók azt követelték, hogy az Obama-adminisztráció várja meg az ENSZ vizsgálatát. New Yorkban az emberek „el a kezekkel Szíriától” feliratú transzparenseket tartottak a magasba és azt kiabálták: „nem akarunk még egy háborút”.
San Franciscó-i tüntetők a bizonyítékokat hiányolták. „Ismét az utcán vagyunk, hogy megpróbáljunk megakadályozni egy újabb háborút a Közel-Keleten, mielőtt kitörne” – fogalmazott Richard Becker tüntető.
Több ezer ember tiltakozott Londonban is. „Szolidárisak vagyunk, az emberi jogokat és a segítséget tartjuk fontosnak. Nem küldünk fegyvereket. Nem bombázol le embereket azért, hogy béke legyen. Azzal hozol békét, hogy nem bombázol” – mondta Jeremy Corbyn munkáspárti képviselő.
A katonai beavatkozást az angolok és a franciák többsége elutasítja, a brit parlament pedig csütörtökön már le is szavazta a kezdeményezést.
