
Öten meghaltak, amikor robbanás történt a kelet-ukrajnai szakadárok főhadiszállásán, Luhanszk központjában. Orosz sajtóhírek szerint az épületre az ukrán légierő egyik gépe mért csapást. Ukrán források viszont azt állítják, hogy a szakadárok véletlenül saját maguk lőttek be az épületbe. Az orosz külügyminiszter az ukrajnai erőszak azonnali leállítását követelte Kijevtől az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szergej Lavrov szemére veti a nyugati hatalmaknak, hogy bár arról biztosították Oroszországot, hogy javulni fog a helyzet Ukrajnában a május 25-i elnökválasztás után, ennek pont az ellenkezője történik.
Hajnal óta tartanak a harcok a luhanszki ukrán határőrök laktanyájánál, amelyet 400 fegyveres szakadár próbál elfoglalni. Az összecsapás mindkét oldalon követelt sebesülteket, egyes hírek szerint halálos áldozatokat is. Egy orosz televízió úgy állította be az eseményeket, mintha az ukrán kormányerők rátámadtak volna a város békés lakosságára.
A kelet-ukrajnai szeparatisták különböző egységei felett a Keleti Zászlóalj nevű csoport venné át a parancsnokságot. Az 1000 fős, jól felfegyverzett brigád vezetője nem bízik az új ukrán elnökben, Petro Porosenkóban. „Ha Porosenko kész felvenni a »véres« gúnynevet, akkor hadd valósítsa meg a politikai elképzeléseit” – mondta Alekszander Hodakovszki.
Oroszország az ukrajnai erőszak azonnali leállítását követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Nyugati kollégáink már régóta mondogatták nekünk, hogy amint megtartják az elnökválasztást Ukrajnában, a helyzet nyugodttá válik. De ennek pontosan az ellenkezője történik” – panaszkodott Szergej Lavrov.
Az ukrán, orosz és európai vezetők hétfőn Brüsszelben, szerdán Berlinben találkoznak. Ukrajna alkotmányreformját készítik elő, amely nagyobb autonómiát adna az orosz területeknek. „A lényeg az, hogy Kijev ne tekintse mindenáron győztesnek magát. Vegye figyelembe a most vesztes Kelet-Ukrajna érdekeit, és valamiféle új berendezkedésben, új alkotmányban állapodjanak meg” – hangsúlyozta Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírója.
A tárgyalásokon az orosz–ukrán gázszerződést is újraírják. Ukrajna 3 és fél milliárd dollárral tartozik az oroszoknak. 700 milliót uniós segítséggel már kifizetett, a többire pedig egyelőre haladékot kapott a Gazpromtól. Ukrajna a válság előtt olcsóbban kapta a gázt, azóta viszont jóval többet fizet érte, mint más országok.