Blair tudatosan túlozta el a Huszein-rezsim jelentette veszélyt

Nem jelentett közvetlen fenyegetést Szaddám Huszein egykori diktátor az iraki háború megindításakor. Többek között ezt állapította meg az a brit jelentés, amely a 2003-as háború hátterét vizsgálta. A dokumentum szerint az Egyesült Államok vezette invázió hamis értesüléseken és ítéleteken alapult, és nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség a válság rendezésére.

  • 2016. július 06., szerda 15:11
Vágólapra másolva!

Bagdad lángokban: az iraki fővárost bombázta az Egyesült Államok vezette légierő 2003. március 20-án. A sajtó már régen feltárta, hogy George W. Bush akkori amerikai elnök és szövetségesei hamis ürüggyel indították el a háborút. Szaddám Huszein iraki diktátornak nem voltak tömegpusztító fegyverei a kétezres évek elején.

Hasonló következtetésekre jutott az a hivatalos brit jelentés, amely hétéves vizsgálat eredményeit összegzi. A dokumentum elmarasztalja a brit hírszerzést, amelynek téves értesülései voltak az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről.

A jelentés kimondja, hogy az akkor brit miniszterelnök, Tony Blair tudatosan túlozta el a Szaddám Huszein jelentette veszélyt. „Blair úgy mutatta be Irak akkori és jövőbeni képességeit, mintha azok bizonyítékok lettek volna az iraki tömegpusztító fegyverek jelentette potenciális veszély komolyságára. Azt mondta, hogy ez a fenyegetés majd egykor valósággá válhat. Az akkori állításokat Irak katonai képességeiről olyan bizonyossággal prezentálták, amely a vizsgálatunk alapján nem volt indokolt” – ismertette John Chilcot, a vizsgálat vezetője.

Blair a jelentés szerint nem vette komolyan, hogy az iraki háború fokozza a terrorveszélyt Nagy-Britanniában. Az al-Kaida 2005. július 7-én öngyilkos merényletsorozatot hajtott végre, amely közel 60 ember halálát követelte. „Blair urat figyelmeztették, hogy a katonai beavatkozás növeli azt a veszélyt, amelyet az al-Kaida jelent Nagy-Britanniára és érdekeltségeire. Arra is figyelmeztették, hogy az invázió következtében az iraki fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek” – tette hozzá Chilcot.

Tony Blair elismerte tévedéseit, és bocsánatot kért a britektől. „Kiderült, hogy a hírszerzés akkori helyzetfelmérése rossz volt. A háború sokkal rosszabb, hosszabb és véresebb következményekkel járt, mint azt valaha gondoltuk volna. A koalíció mással találta szemben magát Irakban, mint amire készült. Az iraki nemzet, amelyet fel akartunk szabadítani, és meg akartunk védeni Szaddám gonoszságától, pedig ehelyett a szektaszerű terrorizmus áldozata lett” – jelentette ki a volt brit kormányfő.

A volt kormányfő szavai nem vigasztalták az Irakban elesett brit katonák hozzátartozóit. „Személy szerint dühöt érzek. Tizenegy és fél évig dolgoztam azon, hogy begyógyuljanak a sebek, de most visszamentem abba az időbe, amikor megtudtam, hogy a bátyámat megölték. Egyetlen terrorista van, akiről a világnak tudnia kell, és őt úgy hívják, hogy Tony Blair, a világ legnagyobb terroristája” – nyilatkozta Sarah O'Connor, egy irakban elesett brit katona testvére.

A Munkáspárt jelenlegi vezetője, Jeremy Corbyn katasztrófának minősítette Irak megszállását, amely szerinte polgárháborúkhoz és a terrorizmus megerősödéséhez vezetett a térségben. A nemrégiben távozott miniszterelnök, David Cameron pedig azt hangoztatta, hogy a brit politikának tanulnia kell a vizsgálatból.