The Valleysben, az egykori walesi bányászvidéken néhány évtizede álltak le a csillék. A helyi vasmű sem üzemel már. A munkanélküliségen és a szegénységen az Európai Unióba való belépés segített, brüsszeli támogatással épült fel a sport- és oktatási központ, az új vasútvonal és az új út is. Uniós pénzből tanultak a helyiek szakmát vagy képezték át magukat. Az Európai Unió 145 millió fontot, vagyis mintegy 60 milliárd forintnak megfelelő összeget költött a térség fejlesztésére az utóbbi tizenöt évben.
„Az emberek tudják ezt, mégis a kilépésre szavaztak” – mondta egy brit férfi.
A brexitet a helyiek 62 százaléka támogatta, a júniusi népszavazás után sokan megbánták a döntésüket Walesben is.
„Én a kilépésre szavaztam, de már vannak kétségeim” – vallotta be egy másik férfi.
A jelek szerint Walesben és Nagy-Britannia nagy részén nem a pénz, vagy a gazdasági helyzet volt a döntő szempont, amikor az emberek igent mondtak a kilépésre, hanem az érzelmek. Erre játszott Nigel Farage is, aki most lemondott az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja éléről. Távozását azzal indokolta, hogy elérte politikai céljait, országa távozik az Európai Unióból.
A kilépés 2,1 millió közép- és kelet-európai embert érint hátrányosan.
Kék pólóban tüntettek
Angliai magyarok és más ott dolgozó uniós állampolgárok július 4-én figyelemfelhívó akciót szerveztek: az uniót szimbolizáló kék pólóban mentek munkahelyükre, a velük szimpatizálóktól azt kérték, hogy csatlakozzanak hozzájuk, hogy így fejezzék ki, kiállnak a külföldi munkavállalók jogai mellett.
„Ez a 2,1 millió munkás, aki hozzájárul az Egyesült Királyság gazdaságához, nem szeretné, hogy ha tárgyalási taktika részét képezné az elkövetkező két évben. Szeretnénk nagyon hamar garanciákat kapni arra, hogy a jelenleg, illetve a szavazásig ott dolgozó európai állampolgárok státusa nem fog változni a tárgylások után” – mondta el Deák Kristóf, az akció szervezője.
