„Még segítjük a szíriai menekülteket a befogadó országokban (…), de felkészülünk rá, hogy segítsünk nekik újjáépíteni az országukat, amint vége a háborúnak” – többek között ezekkel a szavakkal foglalja össze az EU menekültpolitikáját a European External Action Service (EEAS), az EU diplomáciai szervének videója.
A kisfilmből, illetve a szintén nemrég nyilvánosságra hozott, Az EU szíriai stratégiájának elemei című dokumentumból kiderül, hogy az uniós diplomácia hogyan képzeli el a menekültválság kezelését, illetve a szíriai háború elől menekülők jövőjét. A főbb célok a stratégiában az alábbiak:
- elősegíteni a szíriai békefolyamatot;
- munkát és oktatást kínálni a szomszédos országokban levő menekülteknek;
- előkészíteni az EU-s országok által befogadott szírek hazatérését Szíriába.
A stratégia egyelőre inkább vázlatnak tekinthető, a konkrét lépéseket egy április 4–5-én, Brüsszelben tartott konferencián dolgozzák ki.
Brüsszel célja a betelepítés?
A sztereotípia szerint „Brüsszel”, azaz az EU felső szerveinek menekültpolitikájának lényege minél több menekült befogadása és ellátása, és kísérlet az európai országokban történő integrálásukra. Orbán Viktor március 15-i beszédében egy egész teóriát felvázolt arról, mit tervez Brüsszel: a bevándorlók „minél gyorsabb” betelepítésével kívánják átrajzolni Európa kulturális mintázatát, etnikai talapzatát, hogy ezáltal felszámolhassák a nemzetállamokat, és megalapíthassák az Európai Egyesült Államokat.
Bár ez a lázálom rendszeresen előkerül a magyar kormány hivatalos kommunikációjában, ha megnézzük az EU valódi menekültpolitikáját, inkább azt látjuk, hogy az EU óriási összegeket fektet abba, hogy ne az EU országainak kelljen befogadni a Szíriából menekülőket. Ennek a politikának a legismertebb eleme a Törökországgal kötött megállapodás, de ezen kívül is számos programot indítottak azzal a céllal, hogy javítsák a Szíria biztonságos részeire és a szomszédos országokba menekülő szírek életkörülményeit, oktatási és munkahelyteremtő programokkal segítsék a beilleszkedésüket Libanonban, Jordániában és Törökországban.
| Ideiglenes tartózkodási jog |
A menekültstátus az EU országaiban alapvetően egy ideiglenes tartózkodási jogot jelent. Az ENSZ menekültügyi egyezménye is lehetővé teszi a menedékjog felülvizsgálatát, és annak visszavonását, ha az illető származási országa biztonságossá válik. Németországban például háromévente vizsgálja felül a bevándorlási hivatal (BAMF). Ha a hivatal visszavonja a menekültjogot, akkor joga van elrendelni az illető kitoloncolását. A döntést egyéb szempontok is befolyásolhatják, például hogy mennyire régóta él egy oltalmazott külföldön, vagy hogy mennyire integrálódott a német társadalomba. Más országokban, köztük Magyarországon és Svédországban nincs feltétlenül rendszeres felülvizsgálat. Svédországban csak egyedi döntéssel lehet visszavonni a védelmet, hazánkban csak az oltalmazotti státusban lévők helyzetét vizsgálják felül, ötévente. Menekültektől mindkét országban akkor vonható vissza a státus, ha a származási országuk védelmét önkéntesen ismét igénybe vették, elvesztett állampolgárságukat önkéntesen visszaszerezték, vagy önkéntesen visszatelepültek abba az országba, amelyet elhagytak. |
Egy 2016-ban elindult, 3 milliárd eurós külön segélyprogram a Törökországban élő menekülteket célozta. Célja a „hosszú távú lakhatás, társadalmi-gazdasági kilátások és oktatási lehetőségek javítása a Törökországban levő menekültek számára” – olvasható a dokumentumban. Egy hasonló program keretében 70 új iskola felszerelését is fedezték Törökországban, és különböző programokon keresztül a három szomszédos országban 663 000 gyerek beiskolázását támogatták.
A most közzétett stratégia mindezek mellett célul tűzi ki azt is, hogy az EU aktívabb szerepet vállaljon a szíriai békefolyamatban, ennek érdekében „praktikus párbeszédet” folytatnának mind az Aszad-rezsimmel, mind az ellenzékkel (ez összefügghet azzal is, hogy az Egyesült Államok már hivatalosan sem tekinti céljának Bassár el-Aszad szír elnök elmozdítását).
Hosszú távú célként a dokumentum egy „egységes, biztonságos és demokratikus” Szíria megteremtését jelöli meg. „Ha ezeket a stratégiai célokat elkezdenek megvalósulni, lehetőség lesz rá, hogy a menekültek önként, méltósággal és biztonságban hazatérjenek” – írják.
