„Magyarország az EU szélére szorul”

Magyarország és Lengyelország egyre inkább eltávolítja magát a fősodorbeli uniós politikától – olvasható a The Financial Times cikkében. Az írás szerint a brexit követőkre talál más tagállamokban is, ahol egyre erősebb az euroszkepticizmus, igaz különböző okokból. A két közép-európai ország mellett a gazdasági nehézségekkel küzdő Görögországot és Olaszországot említik. A pénzügyi lap szerint ha valaki ma hallja Orbán Viktort beszélni, már azt találgatja, hogy Magyarország meddig lehet még az unió tagja. A cikk azt is hangsúlyozza, hogy a britek kilépésével csökken az EU befizetőinek száma, ezért kevesebb forrás és támogatás áll majd a tagállamok rendelkezésére, ami tovább növeli az unióval szembeni kétségeket.

A francia elnök Európa perifériájára akarja száműzni Magyarországot és Lengyelországot – olvasható a Newburgh Gazette című amerikai portálon. Az Illinois állambeli helyi lap beszámol arról, hogy amikor Emmanuel Macron Bulgáriában tárgyalt, a bolgár miniszterelnök megvédte mindkét országot, mondván nemcsak folyamatosan konfrontálódnak Németországgal és Franciaországgal, de ugyanúgy az Európai Unió tagjai is. A lap szerint Macron a külföldi munkaerőt érintő munkaügyi reformjához akarja megnyerni Csehország, Szlovákia és Románia támogatását, Lengyelország és Magyarország pedig továbbra is vállalja a szembenállást Brüsszellel.

Ki nem állhatta Amerikát a második világháború egyik legismertebb kódfejtője – számol be a The Guardian. A brit lap arról ír, hogy a Manchesteri Egyetemen egy régi irattartóból Alan Turing csaknem százötven levele került elő. Az írásokból főleg a matematikus Amerikáról szóló véleményét lehet megismerni, Turing hányattatott magánéletéről szinte alig derül ki valami. Alan Turing a második világháború idején kódfejtőként végzett munkát, és társaival együtt neki sikerült feltörnie a németek legendás kódológépét, az Enigmát. A háború után a Manchesteri Egyetemen dolgozott. Turingot homoszexualitása miatt kémiai kasztrálásra ítélte egy brit bíróság, ezután 1954-ben öngyilkos lett. 2013-ban a királynő posztumusz felmentette, életét a 2014-es, Kódjátszma című filmben örökítették meg.