Szijjártó után már Macron is Soros kottájából játszik?

A Törökországgal kötött megállapodáshoz hasonló egyezmény formálódik afrikai államokkal. Egy-másfél éve Angela Merkel német kancellár kezdeményezte azokat a tárgyalásokat Ankarával, amelyek eredményeképp sikerült elérni, hogy a törökök megerősítsék a Szíriával közös határukat, visszavegyék az EU-ból kiutasított menedékkérők egy részét. Cserébe az Európai Unió hozzájárul a menekülttáborok fenntartásához és a Törökország által befogadott menekültek életkörülményeinek javításához. A közelmúltban hasonló tárgyalásokat kezdeményezett Emmanuel Macron francia elnök afrikai országokkal, ennek egyik első állomása volt a többek közt a német, a francia, a spanyol és az olasz kormányfő részvételével hétfőn Párizsban tartott csúcs.

Líbia nem megbízható partner

A Földközi-tenger partján, Olaszországgal pont szemben fekvő Líbia jelenleg az illegális migráció egyik legfontosabb tranzitországa, a legtöbben innen vágnak neki tengeri útnak, jelentős részben embercsempészek üzemeltette csónakokon. 2015-ben Törökországon keresztül főleg Szíriából és Afganisztánból érkeztek menedékkérők, mára viszont az Európába irányuló irreguláris migráció fő útvonala a Földközi-tenger lett, a menedékkérők pedig főleg Nyugat-Afrikai országokból indulnak el.

Uniós országok eddig főleg líbiai állami szervekkel próbáltak egyezségre jutni migrációügyben, azonban az országban Moammer Kadhafi bukása óta uralkodó kaotikus állapotok miatt ennek eddig nem sok eredménye volt.

Emmanuel Macron

Líbiáról ezzel együtt nem mondanak le az EU-s vezetők, a hétfői konferencián arról beszéltek, hogy külön Líbia-stratégiát indítanak, azonban az uniós határpolitika nem épülhet egy olyan országra, amelynek a hivatalos kormánya valójában csak a terület egy kis részét tartja ellenőrzése alatt.

70 százalékkal csökkent az Olaszországba érkező migránsok száma

A közelmúltban az EU közös határvédelmi szerve, a Frontex fokozta az ellenőrzést a Földközi-tengeren, ennek következtében július–augusztusban az előző év azonos időszakához képest több mint hetven százalékkal csökkent az Olaszországban partra szálló menedékkérők száma – forgalmasabb lett ugyanakkor a marokkó–spanyolországi útvonal. Azonban a Frontex igazgatója, Fabrice Leggeri is úgy nyilatkozott, hogy a határok őrizete önmagában nem jelent megoldást a problémára.

A hétfői csúcson a korábbiakkal ellentétben nem Líbia, hanem a tőle délre fekvő országok, Csád és Niger – amelyek egyben kibocsátó és tranzitországok is – kaptak főszerepet. A két afrikai állam vezetése az EU-s vezetőkkel közös nyilatkozatot írt alá, amely szerint együtt lépnének fel az embercsempészet és az irreguláris migráció, illetve az ezek által okozott humanitárius krízis ellen. A konferencián elhangzott, hogy Csád és Niger megerősíti a Líbiával közös határai őrizetét, illetve hatvanmillió eurós támogatást kap menekülttáborok fenntartására, valamint azoknak a menedékkérőknek a visszafogadására, akiknek a kérelmét uniós országok elutasították.

Az embercsempészeknek kedvez a mostani rendszer

Újdonság lenne az is, hogy a menedékkérők Csád és Niger területén nyújthatnák be a kérelmüket. Ma az uniós menekültügyi rendszer egyik fő problémája az, hogy menedékkérelmeket a célország területén lehet benyújtani. Ez jó lehetőséget jelent az embercsempészeknek, akik átszállítják a migránsokat, a célországok számára viszont tehertételt, hiszen a menedékkérőket az eljárás lefolytatásáig el kell helyezni valahol, és külön kihívást jelent az elutasított menedékkérők hazaszállítása is.

A mostani megegyezés ezt a problémát úgy orvosolná, hogy a menedékkérelmeket az afrikai kibocsátó- és tranzitországokban lehetne benyújtani. Csádban és Nigerben uniós szakemberekkel nyílnának irodák, a menedékkérelmeket itt dolgoznák fel, miközben a menedékkérők itteni táborokban várakoznának. Ez Macronék reményei szerint részben kihúzná a szőnyeget az embercsempészek lába alól, hiszen ha már Afrikában be lehetne nyújtani a menedékkérelmet, nincs értelme kockáztatni az életveszélyes utat a Földközi-tengeren keresztül.

A Földközi-tengerbe fulladt migránsok holttesteit húzzák partra Líbiában (Fotó: Twitter)

Mindez persze önmagában nem oldja meg a problémát, hiszen az embercsempészek most is többnyire hamis ígéretekkel vesznek rá embereket, hogy útnak induljanak. Ők valószínűleg tisztában vannak azzal is, hogy a nyugat-afrikai menedékkérelmek nagy részét elutasítják, hiszen az afrikai országokból indulók nagy része nem tekinthető menekültnek – bár lokálisan előfordulnak háborús állapotok a térségben, például Nigéria keleti tartományaiban, ahol aktív a szélsőséges iszlamista Boko Haram.

A magyar külügy korábban támogatta az afrikai hotspotokat

A hétfői találkozót kezdeményező francia elnök korábban is javasolta úgynevezett hotspotok alakítását Afrikában, ahol EU-s országok tisztviselői helyben bírálnák el a menedékkérelmeket. Igaz, Macron eredetileg Líbiában állította volna fel őket, erre viszont az ottani állapotok miatt még sokáig nem kerülhet sor.

Megírtuk, Szíjjártó Péter júliusban hasonló javaslatot tett, azt mondta, „az EU járuljon hozzá Líbia déli határának megvédéséhez, hotspotokat kellene létrehozni Líbiában annak eldöntésére, hogy ki jöhet be Európába.”