

Hidrogénbombával hajtott végre kísérleti robbantást Észak-Korea – a történtekről a kommunista állam televíziója számolt be nem sokkal azután, hogy a térség több országa is eddig még nem tapasztalt erejű földrengést mért a térségben. Dél-Korea élesen elítélte a történteket, Szöul a szomszédja teljes elszigetelését várja az ENSZ-től. Moszkva tárgyalásokat sürget, a francia államfő azt hangoztatta, hogy újabb phenjani provokáció történt.
Phenjan utcáin ünnepelték a munkások a sikeres nukleáris tesztet. Észak-Korea azt állítja: hidrogénbombát robbantottak. Ezt nem lehet igazolni, de tény, hogy a detonáció megfelelt egy 6,3-es erősségű földrengésnek.
„Büszkén ünneplem, hogy én is annak a népnek lehetek a tagja, amelyet a nagyszerű és tiszteletreméltó Kim Dzsongun vezet” – nyilatkozta az egyik ünneplő. A fővárosban csak azok élhetnek, akiket az állam megfelelőnek ítélt, így az utca embere is el tudja mondani a párt véleményét. „Nagy büszkeséget érzek, hogy az atomtölteteink ilyen nagy fejlődésen mentek keresztül. Lenyűgöző, milyen messzire eljutott ez a technológia, és mennyit fejlődtek az országunk képességei” – így egy másik lakos.
Az észak-koreai vezetés azt állítja: a bombát nagy hatótávolságú rakétára is fel tudják tenni. Még fotókat is kiadtak, ahogy ezt a folyamatot Kim Dzsongun megtekinti. Ilyen rakétákat teszteltek idén többször, legutóbb egy hete, amikor átlőttek vele Japán felett. Ezzel fenyegették az Amerikához tartozó Guam szigetet is.
Azokra a tesztekre nemzetközi gazdasági szankció volt a válasz, ez várható most is. Donald Trump amerikai elnök szokásához híven a Twitteren reagált: azt írta, Észak-Korea megbánja még gonosz fenyegetéseit.
Megszólalt a brit külügyminiszter is. „Tisztában vagyunk vele, hogy a katonai megoldás nem járható út. A dél-koreai főváros, Szöul csak néhány kilométerre van az észak-koreai határtól. A világ egyik legnagyobb hadserege még hagyományos fegyverekkel is komoly károkat tudna itt okozni, ehhez még atomfegyver sem kell. Mi ezért továbbra is a diplomáciai megoldásban hiszünk. Kínának zajlik az észak-koreai külkereskedelem kilencven százaléka, tehát ők képesek nyomást gyakorolni. Azt is tudjuk, hogy Észak-Koreának legfeljebb fél évre elég olajtartaléka van, ezen keresztül is lehet nyomást gyakorolni” – üzente Boris Johnson.
Phenjannak az elrettentés miatt kell atomfegyver. A kölcsönös elpusztítás elve miatt ugyanis így az Egyesült Államok sem fogja soha megtámadni Észak-Koreát, a rezsim tehát biztonságban van.
„Észak-Korea folyamatosan a rezsim legitimációját, biztonsági garanciákat szeretne kapni az Egyesült Államoktól. Úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok tárgyalókészségét ilyen erődemonstrációkkal tudja kierőszakolni” – jelentette ki az ELTE tanszékvezetője. Csoma Mózes úgy véli, Észak-Korea pont ezekkel akarja lehetetlenné tenni azt az alternatívát, hogy az Egyesült Államok úgy gondolja, beavatkozik, akár közvetlenül, mint Irakban, akár közvetetten, mint Szíria esetében.
Az észak-koreai rezsimet megdönteni sem lehet, nincs ellenzék, amely átvenné a hatalmat. A háború népvándorlást indítana el, amit Kína és Dél-Korea se akar. Észak- és Dél-Korea között pedig huszonötször nagyobb a gazdasági különbség, mint Kelet- és Nyugat-Németország között volt, így az országegyesítés is lehetetlennek tűnik.